Századok – 1917

Történeti irodalom - Toynbee; Arnold: The nationality and the war. Ism. G. A. 77

78 TÖRTÉNETI IRODALOM. 78'. találja meg, hogy a nemzetiségek igényei a legteljesebb mértékben, tehát új államalakulatokban kielégítést nyerjenek. Mint gyakorlati politikus nem helyez súlyt a történelemre, sőt bizonyos fölénynyel kezeli a multat, nem zárkózik el azonban tőle, ha czéljainak megfelel. Általában ott és annyiban mellőzi a történelmet, a hol és a mennyiben okfejtésének nem kedvez. A magyar viszonyok tárgyalásánál a XVIII. századi telepítési politika jellemzéséhez felhasználja Marczali Henrik angol nyelven megjelent vonatkozó munkáját, a mai állapot rajzának elkészítéséhez azonban nem hasonló komoly munkát keresett, hanem Scotus viator politikai irányú iratát, a melynek szelleme teljesen meghódította. Magyarország szerinte balkáni állam s e meghatározással, úgy hiszi, új és természetesen helyesebb megvilágításba helyezte fejlődésünket. A balkáni jelző indokolásául arra hivatkozik, hogy Magyarország nemzetiségi szempontból nem egységes s a magyarságban mégis túlteng a nemzeti önérzet. Hivatkozik továbbá a többi balkáni néppel közös török hódoltságra, a mely az egységes nemzeti állam megalakulását megakadályozta. Igaza van abban, hogy a feldúlt országot az osztrák felvilágosodott absolutismus uralmi czélokból állította talpra s uralmi czélokból erősítette a magyarsággal szemben a nemzetiségeket. Távolról sem fedi azonban az igazságot mindaz, a mit a kiegyezésről, a magyar nagybirtokosok uralmáról és a nemzetiségi elnyomásról, az erőszakos magyarosításról mond. Ezeket Scotus viatorhoz hasonlóan demagóg czélokra sikerrel fogja alkalmazhatni, a mint a magyar politika egyik szélső árnyalata alkalmazza is, tudományos elismerésre azonban .soha nem fog számíthatni sem nálunk, sem külföldön, még Angliában sem. A nemzetiségi elv alapján Horvátországot, Dalmácziát és Boszniát elválasztja a monarchiától s Szerbiával és Montenegróval egyesítve Svájcz vagy az Amerikai Egyesült-Államok mintájára egy nagy délszláv államot alkot belőlük. Ez úton Magyarország elvesztené tengerpartját s vagy Ausztriához, vagy az új délszláv államhoz kellene csatlakoznia. Ez utóbbi csatlakozást vámszövetség alakjában valósítaná meg, melyhez az Erdélylyel megnövekedett Románia, Bulgária és Görögország is csatlakozni kényszerülnének. Az a hite, hogy ezzel Európa nemzetiségi békéjét biztosítaná s a gazdasági fejlődést is lehetővé tenné. Magyarországhoz hasonlóan ugyancsak a nemzetiségi elv alapján megcsonkítaná Ausztriát, Németországot s Törökországot is, de az entente államainál már kevesebb súlyt helyez a nemzetiségi szempontra, itt már a gazdasági érdekek érvényesülését is megengedi, sőt hangoztatja.