Századok – 1917

Történeti irodalom - Áldásy Antal: Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. Ism. P. 65

TÖRTÉNETI IRODALOM. 65'. keztében méltán írhatja, hogy »csak ezredéves jogait védelmezi a magyar nemzet, midőn e hazához ragaszkodik, midőn minden támadást e haza épsége ellen árulásnak tekint«. Könyvét melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, kik a magyarországi nemzetiségi kérdés iránt érdeklődnek. Dr. Lukinich Imre. Áldásy Antal : Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. (Akadémiai értekezések a történeti tudományok köréből. XXIV. köt. 5. sz.) Budapest, M. T. Akadémia, 1916. 8° 65 1. Ára 2 К 40 f. Zsigmond magyar király és német-római császár nemcsak a magyar, hanem az egyetemes középkori történetnek is egyik legérdekesebb egyénisége. Mint magyar király jut először nagyhatalomhoz, ifjúkorban, a mikor eleven, változékony természete, a melyben mindvégig maradt elég sok könnyelműség, csak még inkább megnehezíti számára a feladatot, hogy a nemzet elégedetlenségét, a mely részint a trónraléptét megelőző eseményekből, részint az ő hibáiból származott, lecsillapítsa. így uralkodásának első harmada küzdelmekben telik el, melyek folyamán trónja nem egyszer forog koczkán. Uralkodásának második harmadát azok a tárgyalások, utazgatások töltik be, melyek az egyház egységének helyreállítását czélozzák. Ezt a törekvését siker koronázta. Végül életének utolsó részében a német és olasz viszonyok, főként a császári korona elnyerése foglalkoztatják. Ilyenformán érett éveiben, a midőn kiforrott tehetségei képessé tették volna arra, hogy hazánk nagy királyai közé írja a nevét, figyelme első sorban másfelé van lekötve, s bár Magyarország még mindig legértékesebb országa, itteni tartózkodását is kénytelen erősen korlátozni. Erőteljes tehetségét mutatja, hogy még üyen körülmények között is több nagyjelentőségű alkotás fűződik nevéhez. (Placetum, városok, telekkatonaság.) Más oldalról azonban ott áll a szepesi városok elzálogosítása, az ország súlyos pénzügyi megterhelése, a török elleni védekezés aránylagos elhanyagolása. Ennek az oka pedig bizonyára nem csupán Zsigmond nagy könnyelműségében keresendő, mert hisz ha nem volt is jó gazda, mint családjának legtöbb tagja, valósággal pénzügyi genie, a ki rendes viszonyok között tudott volna fedezetet találni kiadásaira. De viselője volt a kereszténység legnagyobb világi méltóságának, ura a római német birodalomnak, olyan korban, midőn ez a birodalom katonai és pénzügyi tekintetben már édeskevés segélyforrást nyújthat urának, míg viszont a császársággal szemben támasztott erkölcsi és anyagi követelések nemcsak megmaradtak, de a viszonyok következtében bizonyos fokig még Századok. 1917. I. füzet. 5