Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 641
történeti irodalom. 641 rendeleteiről és az ipari szervezetről szól. Végül közli a megyei tisztviselők e korbeli névsorát. — Czobor Alfréd : Abauj vármegyében kihirdetett czímeres levelek. 1564—-1711. Madarásztól Mykóig. — A Vegyesekben Kemény Lajos közli Semsey Miklós 1620-iki levelét a semsei kozákjárásról, adatokat Kassa 1706-iki ostromához, Juhos Gyula folyamodását 1848-ból a miszlókai sz. János hámor fölállítására és Kassa kocsisa fizetésének megállapítását 1710-ből. 2. füz. Czobor Alfréd : A kassai színészet története. Folytatás. 1762-től Kassára eljárnak a német világi színészek is. 1762-ben Bodenburgné társulata Bécsből kereste föl a felvidéki városokat és játszott Kassán is. Ennek a társulatnak kassai szerepléséről s az akadályokról, melyek játéka elé gördültek, a szerző igen becses adatokat állít össze. —• Kemény Lajos Kassa 1703/4-iki ostromához közöl adatokat. — Czobor Alfréd : Abaujvármegyében kihirdetett czímeres nemeslevelek 1564—1711. Folytatás. Nadlányitól Quastig. — Kemény Lajos közli a kassai adóhátralékos nemes háziurak jegyzékét 1718-ból, az Aba nembeli Bodon fia Dénes végrendeletét 1288-ból, Kassa 1702-iki köztisztasági szabályrendeletét és még több más helyi és művelődéstörténeti érdekű adatot. 3. füz. Czobor Alfréd : A kassai színészet története. Folytatás. Szól Hülverding társulatának 1781; szerepléséről, majd Mayer és Ditelmayer budai társulatáról, a mely 1783/4-ben járt Kassán. Ez a társulat játszott először magyarul, színre hozván egyelőre egy fordított darabot. A czikk további részei a későbbi kevésbbé jelentékeny társulatokkal foglalkozik. — Czobor Alfréd : Abauj vármegyében kihirdetett czímeres nemeslevelek. 1564—1711. Radványitól Tolnayig. — Kemény Lajos adatokat közöl egy 1631-iki kassai kínvallatásról boszorkányperben, közli Forgách Ádám főkapitánynak és Bethlen Ferencznek, az erdélyi fejedelem követének 1644-ben a városhoz intézett beszédeit, melylyel a császárnak, illetve Rákóczi Györgynek iparkodtak a várost megnyerni. 4. füz. Czobor Alfréd : A kassai színészet története. Folytatás. Az állandó színház építésére irányuló törekvéseket ismerteti. A gondolat propagálója és megvalósítója Sztáray Mihály gróf volt, a kassai kamarai administrator. A színház 1789-ben épült. Az első állandó társulat, Bulla Henriké, egy évvel korábban kezdette működését. — Czobor Alfréd : Abauj vármegyében kihirdetett czímeres nemeslevelek. 1564—1711. Toothtól Zwifflerig. — Cz. A. közli a Tattay- és Szemere-családok vörösviaszpecsét használatára nyert adományait, Kemény Lajos a Kassán 1742-ben polgárjoggal bíró nemes családok jegyzékét, a kassai követek jelentését az ónodi országgyűlésről és több helyi és művelődéstörténeti érdekű apróságot, Cz. A. I. Rákóczi György három levelét Kassához 1644 és 1645-ből és Bocskay egy levelét Krasznahorka vára ügyében. Történeti Szemle. 1917. 3. és 4. füzet. — Réz Mihály : A politikai tudomány és Széchenyi czímű dolgozatában úgyszólván Széchenyi politikai egyéniségét jellemzi. Rámutat arra, milyen nehéz volt Széchenyi helyzete, a ki se nem kormányférfiú, sem pártember. Czéljai tiszta tudatában meg kell találnia azok eléréséhez az utat s az eszközöket megszereznie, miközben nem állanak rendelkezésére a kormányférfiú eszközei s nem ragaszkodhat a következetesség látszatával egy irányhoz, mint egy pártember. Széchenyinek e küzdelmek közben kibontakozó politikai egyénisége sokban emlékeztet a Bismarckéra, kihez felfogásának több pontját illetőleg s egyik-másik hibájában is hasonlít. — Hóman Bálint folytatja A magyar nép Századok. 1917. IX-X. füzet. 41
