Századok – 1917

Történeti irodalom - B.; F. v.: Nicolaus II. und das Ende der Romanows. Ism. Morvay Győző 621

<621 TÖRTÉNETI IRODALOM. mégis ő felel érte, minthogy megüzente, nem állhat meg semmikép. Hiszen maga Le Bon megmondja, hogy ha nincs orosz mozgósí­tás, nincs háború ; ezt a mozgósítást pedig mégse a császár ren­delte el. A mint másutt az obiectivitás hasznára volt a tények­től való eltávolodás, e ponton egyenesen kárára van annak, hiszen most már egyéb adatok is rámutatnak az orosz mozgósítás végzetes szerepére a háború felidézésében. Itt kevesebb psycho­logia megbízhatóbb eredményre vezetett volna. Noha Le Bon okoskodása sok helyen volna még ezenkívül is megtámadható, különösen egy dologra akarunk rámutatni, a mely azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy nemcsak a his­torikus, de a psychologus se elfogulatlan a mostani háborúval szemben. Bizonyára nem lehet tagadnunk, hogy a német nép közfelfogása sokban kedvezett a háborúnak, de Le Bon nem jár el pártatlanul, midőn csak a pangermanismust számítja a háború legjobban ható okai közé, de nem tekinti annak a fran­czia revanche-eszmét, a panslavismust és az angol imperialismust. Pedig a háború előidézéséhez ezek bizonyára hozzájárultak any nyira, mint a német nép vágya a világuralomra. Ez a mulasztás pedig nem látszik a műben a véletlen művének, ezért nem felel meg Le Bon könyve sem azon követelménynek, melyet ő maga is kíván a dományos tárgyalás számára.1 —ő —6. F. v. В.: Nicolaus II. und das Ende der Romanows. — Die Geschichte der grossen russischen Revolution. — Theod. Tho­mas. Leipzig 1917. 312 1. Ez a reklámköntösben megjelent könyv, a melynek czím­lapján a vörös frigiai sipka és a czári korona vércseppektől ázik, Romanow Miklós ezredesnek viszonyát tárgyalja az 1895. év óta állandó és különféle fajtájú : éhség, földfelosztó, hivatalnoki, rendőri és sociális forradalmakkal s végül II. Miklós czár buká­sának intimebb jellegű rúgóit adja elő. Voltaképen az uralkodás tényeit a forradalmakkal kapcsolja össze és a czárt, annak csa­ládját, az udvart és minisztereit teszi felelőssé a mai felfordu­lásért. Tudvalevő, hogy a XIX. század kezdetétől lassú forrongás­ban szenvedő orosz nép, mely elégületlensége mellett mindig hű 1 A mű második felének tartalma kívül esik a történettudo­mány határán, ezért ismertetésünk nem is terjeszkedik ki reá. Tel­jesség kedvéért itt adjuk a hátralevő fejezetek czímeit: Les forces psychologiques en jeu dans les batailles. — Les éléments psycho­logiques des méthodes de guerre allemandes. — Les inconnues de la guerre.

Next

/
Thumbnails
Contents