Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 577

594 -MÁRK LÁSZLÓ. Számuk változó volt, de kettőnek legalább ott kellett állandóan lenni,1

az intentió az lévén, hogy a kanczellária alá tartozó minden ügyet »minél teljesebb tanácsból intézzenek és vigyenek előre«.2 Mi sem jellemzi jobban a kanczellária melletti tanácsosoknak a teljes tanácscsal való szerves kapcsalatát, mely szerint ezek mint az egész magyar tanács állandó képviselői, exponensei az udvari kanczelláriánál, annál a ténynél, hogy némely kényesebb, nagyobb fontosságú ügyben nem mernek határozott, döntésre alkalmas tanácsot adni, hanem azt a teljes tanács, az összes királyi tanácsosok hozzájárulásához, illetőleg hatáskörébe utalják,3

ha pedig azok valamely ügyben már állást foglaltak, — mint ma mondanók, elvi jelentőségű határozatot hoztak — arra hivatkoznak.4 Hogy a kanczellária melletti tanácsosok tevékenységének tág körét megközelítőleg vázolhassuk, szólanunk kell arról az ügymenetről, a melylyel a kanczellária a magyar tanácsosok tanácsával járt el mindenben, a kanczellár, illetőleg a kanczellária intézkedik az ügyekben, de a magyar tanácsosok javaslata, véleménye, vagy mint hivatalosan nevezték, opiniója szerint. Közvetlen a tanácsosokhoz nem adható semmiféle kérelem, hivatalos irat maguktól a felektől, hanem csakis a kanczelláriához. Ide kerülnek az országos főtisztviselők, a kapitányok s a különböző vidékeken lakó tanácsosok jelentései, értesítései, kezdve a nádortól, ide a vármegyék és városok megkeresései, a magánfelek mindenfajta folyamodványai, kérelmei.5 A kanczellária azután a jelentések, értesítések, folyamodások és kérelmeket különkülön ismertetve, a tanácsosok elé terjeszti opiniójuk kifejtése czéljából. A tanácsosok rendszerint i—2 heti időközökben tárgyalták az eléjük terjesztett anyagot, noha sürgősebb esetekben, úgyszintén, ha nagyobb volt az ügyforgalom, rövidebb időközönként is. Ha az a néhány tanácsos egy véleményen volt, úgy néhány szóval a tárgy után odajegyezték ezt a közös véleményt, míg nézeteltérés esetén sequentes très menses hic persistât et munus consiliarii interea aleat. Orsz. ltár id. h. 1642 no. 304. 1 Legutóbb kimondja az 1687 : VIII. törvényczikk. 2 U. о. 3 Orsz. ltár i. h. 1639 no. 163, 1640 no. 175, no. 214. V. ö. Károlyi Árpád : A korponai országgyűlés 1605-ben. 131. 1. 3. jegyz. 4 Orsz. ltár i. h. 1643 no. 12. 5 Mindezekre egyes példákat idézgetni feleslegesnek tartjuk, mert a »Propositiones et opiniones« 1620. évi anyaga csaknem kizárólag ezeket tartalmazza.