Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 577

578 -MÁRK LÁSZLÓ. tartósági tanács valószínűleg az említett rendeletek kiadásakor élte legszabályozottabb korát, a minek emlékéül ránk maradt működésének hű tükre, levelezési codexe is.1 A tanács székhelye már 1529-től kezdve Pozsony, a mit a törvényhozás is, bár nem minden ellenkezés és vita nélkül, szentesített.2 A tanács szervezetére nézve valóságos bürokratikus jelleggel bíró testület. A rendeletek —nem minden ok nélkül — a legszigorúbb rend megtartását és követését parancsolják úgy a tanácstagok jelenlétére, mint az ügyrendre vonatkozólag. Említettük már azt a különbséget, mely a helytartósági tanácsnak a királyi tanácsban való gyökerezéséből eredt s a »rendes tanácsosok« meghatározásra vezetett. Hogy e »rendes tanácsosok, »consiliarii ordinarii« száma változó lehetett, elgondolhatjuk, ha megfontoljuk, hogy a királyi tanács összes tagjainak, s ez magában foglalta az akkor kialakulni kezdő főúri rendet, joguk volt a tanácskozásokon résztvenni, még pedig a régi szokás alapján, a közigazgatási és gyakorlati jogi képzettség elsajátítására.3 Mindezen elemeknek azonban oly jelentős szavuk, mint annak a néhány mondhatni bizalmas, meghitt férfiúnak, kik mmdig a székhelyen tartózkodva, az ügyvitellel állandóan bajlódva, nagyobb gyakorlatra is szert tettek a közügyek vitelében, nem lehetett, a mit abból is következtethetünk, hogy mást, mint katholikus vallásút a tanácsba nem bocsátottak, a mi ez időtájt alkotmányellenesnek nevezhető nem volt.4 A deputált, vagyis állandóan a kormányszékhelyen tartózkodó tanácsosokon kívül olyan tanácsosokat is ismerünk, kik a székhelylyel állandó összeköttetést tartanak fenn, így a főkapitány, a kapitányok, kik mint a fegyveres erő parancsnokai, a tanácsi határozatok szükség esetén karhatalommal való végrehajtását látták el, nemkülönben a védelem, az ország védelmi ügyében mint szakemberek természetesen megfelelő tekintélylyel bírtak.5 1 Kiadta Kiss i. m. 2 M. O. E. I. 510, 513, 514, 1536 : 4g. törvényczikk. 3 Az 1550-iki Ordoban olvassuk : »Si qui etiam ex baronibus aliquando Posonium venerint, hii quoque in rebus communibus et publicis more veteri admittantur, ut discant rerum tractationem«. 4 1548 : 5, 1553 : 7, 1554 : 7. 5 Katona XX. 387, Kovachich Suppl. ad Vest. Com. III. 184, III. 197, 1536 : 18. törvényczikk. »Capitaneum quoque cum copiis, tam equestribus quam pedestribus ad tollenda et extirpanda maleficia ad puniendos turbato%