Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 545

FRANGEPÁN FERENCZ, KALOCSAI ÉRSEK, EGRI PÜSPÖK. 561' megkapják, míg csak a váradi béke kihirdetése meg nem történik. Ezt, a béke közzétételét mindenképen akarta s érdekében nyomást akart gyakorolni a püspökökre, mint Frangepánra és Statileóra azzal is, hogy kérte a pápát, a béke kihirdetése előtt ki ne nevezze őket bíbornokoknak.1 Frangepán így várakozásra volt kényszerítve, noha már szerette volna magát püspökké szenteltetni, egyházmegyéje ügyeit korlátozás nélkül maga intézni. A lutheránus tanítás terjedése, melyet, igaz, ideje s ereje szerint folyton figyelemmel kísért és korlátozni törekedett,2 szintén kívánatossá tette, hogy egyházi hatalma teljességét vethesse vele szembe, hogy ennek alapján papokat szentelvén, szaporítsa az ellene küzdők számát, új területek elfoglalását gátolhassa, a régit eshetőleg visszaszerezhesse. A püspöki méltóságra való tekintettel felmentést is kért a pápától szegénységi fogadalma és rendi szabályzata azon rendelkezései alól, melyek nem egyeztethetők össze a püspöki méltósággal : hogy pénzt kezelhessen, kocsizhasson, lovagolhasson, sarut hordhasson, mely utóbbiakra már régebben is szerzett felmentést és még némely más, a breviáriumra, női kolostoroknak 3—4 kísérővel való meglátogatására, hogy más szerzetest is, ne csupán ferenczest, tarthasson maga mellett, hogy ne vonjon magára szabálytalanságot, ha esetleg valamely gonosztevőről úgy nyilatkoznék, ha ura, királya volnék, felakasztatnám, fejét vétetném s ez valóban bekövetkeznék.3 A püspöki bullák átvétele azonban csak késett, mivel Rorario, a ki ezeket magával hozta, fizetés nélkül nem adta át, hanem jelentést küldött Rómába, hogy a megerősített püspökök általában, nevezet szerint »az egri«, hallani sem akarnak a fizetésről. János király elköltözött az élők sorából s a bullák még mindig a követnél voltak. Ekkor végre III. Pál úgy intézkedett, adja át őket Rorario Ferdinándnak s azután ez adja a püspököknek, pénzért vagy pénz nélkül, a mint akarja.4 Frangepán nyilt állásfoglalása Ferdinánd mellett azt eredményezte, hogy ez az ő bulláit átadta neki,5

sőt október 1 U. ott, 12. 1. Hogy a bíbornoki kinevezésre Statileo állandó versenytársa volt Frangepánnak, v. ö. u. ott, I/4. 131—132. 1. és Statileóról írt dolgozatom, id. т., 41. I. 8 U. ott. és Egyháztörtén, eml., III. 468—470. 1., v. ö. Történ. Tár, 1880. 4. 1. 3 Kollányi, id. т., 32—33. 1. 4 Nuntiaturberichte aus Deutschland, I/5. 475. 1., v. ö. 1/6. 205—206. 1. 5U. ott, 1/6. 216. 1. Századok. 1917. IX-X. füzet. 36