Századok – 1917

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Az 1485-ik évi nádori czikkelyek 529

530 FRAKNÓI VILMOS. azt egy föltételhez kötötték. A királytól kötelező ígéretet követeltek, hogy fia gyámjává külföldit rendelni nem fog, névszerint Miksa német királyt mellőzni fogja. A föltételnek ilyetén formulázásával világosan elismerték, hogy a király a) a gyám megválasztásában korlátlan szabadsággal rendelkezik és a gyámságot Miksára is ruházhatja ; b) ha a föltételt elutasítja, fia megkoronáztatásáról le kell ugyan mondania, de a gyám megválasztásának korlátlan szabadságát továbbra is megőrzi ; c) ha a föltételt elfogadja, a gyámságot külföldire nem ruházhatja, ellenben a magyarországi rendek köréből bárkit jelölhet ki gyámul. A király kedvezményt várt az ország rendeitől, kik azt viszont-engedmény árán megadni készek voltak. Már pedig ha fönnálló törvény a kiskorú király fölött a gyámságot a nádorra ruházza : lehetetlen volt ezen viszontengedményt Miksa gyámságának kizárásában keresni. A viszont-engedményben az ország rendei positiv Ígéretet is vártak a királytól, hogy a kiskorú királyt az ő »kormányzásukra«, vagyis a gyámságról való rendelkezést az országgyűlésre bízza. Már pedig ha fönnálló törvény a gyámságot a nádorra ruházza : az ország rendei nem törekedhettek a rendelkezés jogát maguk részére megszerezni. Ezen következtetések logikai helyességét Tisztelt Barátom bizonyára el fogod ismerni. A király elfogadta a föltételt és igéretét ünnepélyes formában, több példányban kiállított oklevélbe foglalta.1 Azonban Ígéretén túltette magát. Az 1515-ik év nyarán Miksát és Zsigmond lengyel királyt nevezte ki fia gyámjaivá ; sőt tovább ment, hét főurat jelölt meg, a kik hivatva voltak a gyámok nevében az országot kormányozni. Ezen megállapodása nem maradhatott titokban. Mindazáltal a rendek a királyi igéret merész megszegését némán tűrték.2 1 Az 1508 május 27-iki okirat három ilyen példánya fordult meg kezemben ; kettő a bécsi titkos levéltárban, egy Kismartonban. 2 Istvánfy a XVII. század elején írt történeti munkájában elbeszéli, hogy Perényi nádor, a mikor a császár és a magyar király között létrejött családi és örökösödési szerződés felől értesült, Pozsony utczáin végig kocsizva, az ország rendei nevében élőszóval tiltakozott. Ezen előadás a belső valószínűséget nélkülözi, de hitelességét teljesen megdönti azon tény, hogy a fejedelmi congresszuson örökösödési szerződés egyáltalán nem köttetett.