Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 517

TÖRTÉNETI IRODALOM. 517-ben volt itt; ezelőtt 12 évvel magas színvonalú tárlatot rendeztek. A városhoz kapcsolódik Fehérváry Gábor, Pulszky Ferencz és Henszlmann Imre mellett Dobai Székely Sámuel régiséggyüjteményének emlékezete is. Hat csoportban (modern képek, modern iparművészet, hadiemlékek és fényképek egyházművészeti gyűjtemény, régiségek és végül néprajzi gyűjtemény) több ezer darabot állítottak ki. Részletesen ismerteti az egyes csoportokat. A kiállítás sikerült és nyomában »erős propagandába kezdtek« egy Eperjesen felállítandó múzeum érdekében. — Gulyás Pál : Könyvtári problémák czímen már elébbi füzetben megkezdett tanulmányát folytatja és fejezi be. A múzeális könyvanyag centralisálását ajánlja és pedig olyan módon, a mely túlságosan ideális ahhoz, hogy rövidesen megvalósuljon. Mert nehéz elhinni, hogy például a kolozsvári, a nagyenyedi, pápai vagy sepsiszentgyörgyi református középiskolák hajlandók volnának történeti kincseikről, jogos büszkeségeikről csak úgy egyszerűen lemondani ; és talán nem is épen a helyes kifejezés erre a »rosszul értelmezett particularismus«. — A 119. lapot br. Szalay Imréről szóló nekrolog foglalja el. A Hivatalos Közlemények rovatában Tömörkény István, özv. Ráth Györgyné és Fényes Dezső halála alkalmából olvashatunk megemlékezést. Neues Pester Journal. 144. sz. Palóczy Lipót. Vor fünfzig Jahren. Visszaemlékezés I. Ferencz József és Erzsébet királyné koronázására. — 164. sz. Aus schweren Zeiten czímmel Szögyény-Marich László emlékiratainak második kötetét ismerteti a névtelen czikk. Nyugat. 11. sz. Ignotus : Történelmi pillanatok. A visszalépett Tisza István bírálata. — 14. sz. Gellért Oszkár : Bethmann-Holtweg lemondása alkalmával összefoglalja a német kancéllárnak a háború három éve alatt tett békenyilatkozatait s megállapítja, hogy bennük súlyos következetlenségek foglaltatnak számtalan ismétlésekkel együtt, ugyanaz mondható azonban az entente államférfiaira is. Ország-Világ. 15. sz. Markó Miklós : A 25. gyalogezred hajdan és most. A közös hadsereg egyik legrégibb gyalogezredének történetét írja meg főbb vonásokban. Az ezred 245 év óta áll fenn. Pester Lloyd. 138. sz. Marczali Henrik : Aus Bachs Zeiten czímmel Szögyény-Marich László emlékiratainak második kötetét ismerteti. — 147., 153. szám. Hampelné-Pulszky Polyxena : Die Urväter der russischen Revolution. Herzenre és Bakuninra vonatkozó visszaemlékezéseit közli.— 154. sz. Wertheimer Ede : Aus den Jugendjahren Josef Ungers. Frankfurter S.-nek Unger Józsefről, a legkiválóbb osztrák jogászról szóló életrajzi munkáját ismerteti. — 159. sz. Kari Lajos : Görgei als Feldherr und Mensch von einem Norweger beurteilt. Szerző Schmidt Károly Tivadar tranöi (Norvégia) pap két kézirati munkáját ismerteti. A két kéziratot, melyek egyikének czíme »Bevezetés az 1848—49. magyar forradalmi harcz történetéhez«, a másiknak »Görgei Arthur, a magyar hadvezér és hadügyminiszter áruló volt-e vagy sem«, a christianiai egyetemi könyvtárban őrzik. — 165. sz. Lothar Rudolf : Die Achse der Welt czímmel Hoschiller Miksának »L'Europe devant Constantinople. Paris, 1916« czímű munkájáról ír ismertetést, melyben kimutatja, miért akarta a czári Oroszország mindenáron Konstantinápolyt és minő viszonyban voltak a szövetségesek a czár ezen háborús czéljához. — Strausz Pál : Amerika im Weltkriege czikkben arról ír, miként alakult Amerikának tényleges beavatkozása a világháborúba. — 188. sz. Német Alfréd : Europas Schicksalstunden. Visszatekint az 1914. évi július 23—augusztus i-ig lefolyt diplomatiai tárgyalásokra. — 189. sz. Marczali Henrik : Drei Jahre Weltkrieg. A három év háborús eseményeinek áttekintését