Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 511

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 512-iiyok kihatnak az állam czéljaira is, az államférfi czélkitűzésére is. A viszonyok állandó változása mellett a czélkitűzés sem maradhat változatlan ; a legfőbb czélnak uralkodó jelentősége van, de nem tekinthető mindenkor elsőrendű absolut igazságnak, feltétlenül végrehajtandónak. Az államférfi az állam szempontjából nézi a kérdéseket, de az állami beavatkozás határát nemcsak az állam•czél, hanem az állam életviszonyai is determinálják. — Anadoli : Angol levelek. Ismerteti Anglia társadalmát és életét, az amerikai befolyás eredményeit. Összeállítja az angolszász faj tulajdonságait ; elismeréssel szól rendszerességükről, szabadságszeretetükről, polgári erényeikről ; rámutat az erős közvélemény hatalmára, nemzeti jellegéhez való ragaszkodásának szívósságára. Az anglománia azonban többnyire nem az irigyelhető tulajdonságok fölvételére törekszik. Az angol társadalomban az utolsó negyedszázad alatt már pusztít is valami hanyag szellem : népének erélye fogy. — d. : Németország külügyi politikája 1888—1914. Gr. E. zu Reventlow könyvének áttekintése. Július. György Endre : A moldvai csángókról. Saját tapasztalat alapján rámutatás a csángó-magvarság állapotának fokozatos romlására. A mult században Gegő "Elek vállalkozásával kapcsolatban az Akadémia foglalkozik az ügygyei. Jerney munkálkodása után csak a Szent László-egylet tartotta a kérdést szőnyegen. Az Akadémia már csak a nyelvészeti érték megmentésére tesz kísérletet. Ez idő szerint háromféle magyar telep van keleten : a mádéfalvi eset bukovinai székelyei, a moldvai csángók és az Oláhországban lakó magyarok s •székelyek. A bukovinai emigráltakról csak megközelítőleg lehet számot adni, de nagyobb panaszuk az osztrák hatóságok ellen nem lehet. Eltérés van a moldvai csángók és magyarok számának megállapításában is az egyes íróknál. A romániai magyarok számát 30.000—45.000 közé tehetjük. Egyre nagyobb nyomatékkal hangzó jaj kiáltásokat fakaszt a csángók részéről az a processus, mely nemzetiségük elnyomására folyik. — Balogh Artúr : Az Egyesült-Államok politikai átalakulása. Az Unió alkotmánylevele az értelmezésnek tág teret nyit, innen az alkotmány betűinek változatlansága mellett magának az alkotmánynak nagy ruganyossága. Az elnök, congressus és választók jogainak viszonyát ez alapon kíséri nyomon a tanulmány. Az elnök leghatalmasabb joga a veto, de ez sem emeli a congressus hatalma fölé, csupán a törvényhozás részesévé teszi. — Zayzon Sándor : A centralisták és a megye reformja. Áttekinti a megye autonómiájának kifejlődését ; végső fokán saját pénztárral és önállóan választott tisztviselőkkel rendelkező autonom intézmény volt ; a törvényhozásra a követküldés és utasítás által gyakorolnak befolyást, végrehajtják a törvényeket, jogsérelem esetén pedig fölírnak, sőt az engedelmességet is megtagadják. Kezükben van a bíráskodás is az első fokon. A visszaélések a közgyűlésen, követválasztásokon, megyei bíráskodás terén lépnek föl. Â megye védői, kik benne az alkotmány és nemzetiség védbástyáit látják, két részre oszolnak. A conservativ rész (Dessewffy) az államnak három orgánumot tulajdonít : az erős központi kormányt, az autonom megyét és a sajtót. Az autonómiát azonban a múltban helyeselte, a jelenben hajlandó volt megkötni. Kossuth a megyék jogkörét azért óhajtja terjeszteni, mert bizalmatlan a kormány iránt és gyors keresztülvitelt óhajt a reformoknak. 1843-ban már látja rendszere hibás voltát, de a helyes közjogi viszonvt megteremteni nem tudja. Eötvös a legrendíthetetlenebb ellenfele a megyei autonómiának ; az ő állam-