Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Hirlap - 510

510 TÖRTÉNETI IRODALOM. 510-mészeténél fogva talán inkább a theologust érdekelheti, mint a történészt, mert bár a jansenismus, itt közelebbről a Quesnell elleni küzdelem, tagadhatatlanul jelentős tényezője azon korban a franczia szellemi, sőt politikai életnek s az Unigenitus tulla által felidézett zavarok sok pontban nagyon közelről érintik a politikai értelemben vett királyságot, a kérdés mégis első sorban az egyház benső ügye. A szerző előadásmódja pedig olyan, hogy egyforma figyelmet szentel a thema szigorúan theologiai és történeti oldalainak. Bőven és pontosan adja elő az eseményeket, bár egyoldalú felfogásban. Ez annak tulajdonítható, hogy felhasznált forrás- és irodalmi apparatusa igen kicsiny, s jóformán valamennyi forrása szigorúan az egyház hivatalos álláspontjáról nézi a kérdést. Pedig hogy a profán irodalmat — és az újabbkorit is, a mely iránt szerző látszólag aversióval viseltetik, alig egy-két termékét használva — fel lehet használni bármely kérdés tudományos tárgyalásánál, arról meggyőződhetett volna a szerző, ha valamely modern egyháztörténetet, pl. a nagyon elterjedt s vallásos, mint tudományos szempontból mintaszerű Hergenröther—Kirsch-félét olykor-olykor segítségül hívta volna. Ott igen szépen össze van állítva a kérdés irodalma. Fleury egyháztörténetének néhány kötete, Migne theologiájának vonatkozó része és Schill kiváló monographiája a munka főforrásai. Előadása felfogásban ezekhez igazodik, külső formában jól folyó, kellemes. p. Folyóiratszemle. Alkotmány. 144. sz. Túri Béla : Id. Szögyény-Marich László emlékiratai. A nemrég megjelent második kötet ismertetése. — 195. szám. Pethő Sándor : Ferencz József emlékezete. Uralkodásának jellemzése. —- 211. sz. Hanuy Ferencz : A kánonjog codificatiója. A most megjelent »Codex Juris Canonici« tartalmi ismertetése. Az Újság. 143. sz. Takáts Sándor.: Megszerencsézés. A névnap megünneplésének a XVI. és XVII. században divott szokásáról ír. E korban nem azt ünnepelték, a ki a névnapját tartotta, hanem azt a szentet, a kinek a nevét az illető viselte. — 164. sz. Balogh Pál : A békevajúdás lS66-ban. A 66-iki középeurópai háborút és békekötéssel kapcsolatos eseményeket tárgyalja. Különösen III. Napoleon fondorkodását ismerteti, a ki a porosz-olasz-osztrák viszályban döntő bíró akart lenni, hogy a békét diktálhassa s egy füst alatt a franczia határokat a Rajnáig kitolhassa. III. Napoleon e szándéka az egész világrészre kiható háborút idézett volna elő, melyet akkor Bismarck hárított el. — 210. sz. Takáts Sándor : Régi lakodalmi szokásaink. A XVI. és XVII. században divott lakodalmi és házassági szokásokra vonatkozó adatokat közöl. Budapesti Hirlap. 138. sz. n. : A bicsei kastélyban. Takáts Sándornak hasonló czímű munkájáról szóló ismertetés. — 153. sz. y. : Emlékiratok czímmel ismerteti Szögyény-Marich László emlékiratainak második kötetét.