Századok – 1917

Történeti irodalom - Bittner; Ludwig: Chronologisches Verzeichnis der österr. Staatsvertäge. Bd. IV. Ism. Eckhart Ferencz 494

TÖRTÉNETI IRODALOM. 495-tartalma, mely egy-két szóvá zsugorodik össze azon esetben, ha az illető szerződés nyomtatásban már megjelent. Ez után még a fontosabb kiadások felsorolása következik. Bittner munkájának az első kötet megjelenése után erős támadásokban volt része. Voltak bírálói, kik a munkát közönségess még csak nem is teljes lajstromnak mondották, melyet kéziratban el lehetett volna készíteni azok számára, kik a szerződések teljes szövegét majd kiadják, de nem kellett volna kiadni. Szemére vetették Bittnernek, hogy csak a kiadott anyagra és csak a házi, udvari és állami levéltárra szorítkozott összeállításában. Minél inkább közeledett azonban a munka befejezéséhez, annál jobban kitűnt, hogy mily nagy feladatot oldott itt meg egy ember szorgalmas és rendszeres munkája. A három kötet összesen 5459> szerződést sorol fel 1912-ig, melyek az utolsó évtizedekben a nemzetközi érintkezés mind nagyobb kifejlődésével szinte lavinamódra szaporodtak. Ma már bizonyos, hogy még nagyon sokáig fog tartani, míg az 1848-ig kötött szerződések szövegét államonként feldolgozva kiadják. Eddig csak az Angliával kötöttek (kiadta Pribram Alfred Francis, 1907—1913.), a Gooss feldolgozta erdélyiek és a Hollandiával 1722-ig kötött szerződések jelentek meg. (Srbik. 1912.) Bictner munkája tehát még hosszú ideig nélkülözhetetlen kézikönyv lesz annyiva is inkább, mert az 1848. utáni időt, vagyis a közelmultat is felöleli. De még ha az összes szerződések meg is jelennének, akkor is nélkülözhetetlen marad ez az összefoglaló munka, miként Böhmer regestáit sem teszi feleslegessé a Monumenta Germaniae oklevélköteteinek megjelenése. Bár más téren is követte volna a kiadó bizottság a munkának ily beosztását ! Mennyire fontos volna a bonyolódott osztrák közigazgatástörténetre vonatkozó okmányok ilyesféle összeállítása, hiszen a Fellner-Kretschmayr-féle vállalat a dolog természeteszerint nagyon is lassan halad előre. Bittner munkája fontosságát, mint említettem a 4., a tárgymutató kötet bizonyítja legjobban, mely az egésznek különös aktualitást is kölcsönöz. Betűrendes tárgymutatót, mint ő maga is mondja a bevezetésben, regesta-kötetekhez nehéz csinálni. Közönséges index az ország-, hely- és személynevek és a tárgyi fogalmak szerint azon egyenlőtlenség miatt, melylyel a regesták készültek, nem lenne sem szemléletes, sem áttekinthető. Ezért határozta el magát Bittner a regestákban levő adatok rendszeres és bizonyára fáradalmas feldolgozására, példát adva arra, hogy a jó tárgymutatónak is egyéninek, a munkához alkalmazkodónak kell lennie. A nevek felsorolásának a kutató kevés hasznát látná. Hogy pl. I. Sándor czár hány szerződésben fordul elő mint fél, vagy hogy Pétervárott minő szerződéseket kötöttek, azt senki sem fogja e