Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472

482 MÁRK LÁSZLÓ. részint más, politikai tekintetekből 1

a király által véleményük, tanácsuk nyilvánítására felszólíttatnak. Ferdinánd uralkodása vége felé és Miksa uralkodása idejében a kir. tanács fejlődésének újabb irányú menetét befejezettnek tekinthetjük. Mint láttuk, ez az újabb irány abban állott, hogy legelőször is, mondhatni azonnal a mohácsi vész után a tágabb és szűkebb kir. tanács közötti különbség megszűnik. A királyi tanácsosok régi jogaik alapján tanácsosai első Habsburg királyunknak. De ezt a német birodalomban ismeretlen jogalapot kiszorította és a születési jog helyébe lépett a kinevezés. Az új korszak kezdetén, az átmeneti időszak alatt, mindkét jogalapon találunk tanácsosokat, míg végül a kinevezés kizárólagossá válik. A főnemesség jórésze így kiszorulván az előbbi tágabb kir. tanácsból, a későbbi főrendiháznak alakjában jut új alkotmányjogi jelentőséghez. Némi halvány reminiscentiáját e »praelati et baronesfr tanácsosi intézménynek megtaláljuk még a későbbi időkben, sőt még a XVII. század elején is. így Rudolf az 1586 máj. 19-én kelt s a túróczi prépostságra vonatkozó adománylevelében »decrevimus ... ex consilio Dominorum Praelatorum et Baronum aliorumque Consiliariorum nostrorum« kitételt használja,2 nemkülönben az Alaghy Ferenczet bárósító 1607-ben kelt oklevélben »fidelium nostrorum dominorum praelatorum, baronum et magnatum consilio« rendelkezik.3 Ez azonban csak a szavak analógiája, a lényeg azonossága nélkül, mert a tanácsosi tisztség fogalma szorosan meg van határozva, viselői néhány esetben a törvény rendeletéből,4

de főleg a király bizalmából, az ő tanácsossá kinevező ténye által jutnak e tisztség viselhetéséhez.6 1 Történelmünkben fellelhető számos adat mellett idézzük például Zsilinszky Mihály : Az 1708. orsz. gyűl. történetéhez. 23. 1. 2 Az oklevél szövegét 1. Timon : A városi kegyuraság Magyarországon. in. 1. 3 Orsz. Ltár. Acta Neoregestrata fasc. 408 n° 30. 4 Az 1536:15. t.-cz. a primási, a 16. t.-cz. a nádori helytartói és a főkapitányi tisztségekhez kapcsolja a tanácsosságot. 5 Később a XVII. sz. közepe felé különösen a püspökségekhez állandóan hozzákapcsolják a tanácsosságot, úgy hogy a ki az ilyen püspökséget elnyerte, egyúttal kir. tanácsos is lett. Ilyen püspökséghez csatolt tanácsosság volt pl. a pécsi püspökségé, a mint az a kanczellárnak a megüresedett püspökség betöltésére vonatkozó következő felterjesztéséből kitűnik : »circa praedictum episcopatum Quinqueecclesiensem, cui etiam adjunctus est Consiliariatus, conferendum esto domino Stephano Bosnyák, iure optimo et bonis qualitatibus instanto . . . qui pro deponendo iuramento consiliariatus