Századok – 1917
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 429
470 SÖRÖS PONGRÂCZ. jövendő feleségével, gyermekeivel megvonhatja magát. Ferdinánd emberei viszont Erdély és Kassa átadását sürgették. Deczember 25-én Brodarics az »uti possidetis« elvét vetette fel, mint békealapot. Csak biztatják egymást, csak panaszkodnak a béke hívei, tönkre megy az ország, ha meg nem egyeznek, a bosszús Wese arra fakad, hogy a békét csak úgy lehetne megkötni, ha János minden kívánságát teljesítik ; deczember 29-én mégis megállapodtak benne, hogy Wese további tárgyalás végett átmegy Váradra, nem fognak szólni János családi javainak átadásáról, támogatják Wese kívánságát, hogy a fegyverszünet alatt elfoglalt Kassát Ferdinánd visszakapja s megígérték neki, a mikor akar, távozhatik Váradról. A váradi tárgyalás kedvéért januárig, ha kellene márcziusig, meghosszabbították a fegyverszünetet. A váradi alkudozás alatt is temérdek nehézség volt s mint a lundi érsek utóbb Ferdinándnak írta, a mit ma elhatároztak, holnap érvénytelenné vált, voltak pillanatok, mikor azt lehetett hinni, hogy most sem mennek semmire, végre azonban »sok baj, fáradság és könnyek közt« 1538 február 24-én mégis csak megállapították, megszerkesztették a békéről szóló oklevelet,1 melynek jelentékenyebb pontjai a következők voltak : Mind V. Károly, mind Ferdinánd testvérükül fogadják Jánost, köztük örökös barátság lesz s állandó szövetség minden belső és külső ellenség ellen ; a császár segítséget ad az ország védelmére, főleg Belgrád visszavételére. Egymás ellen kötött szövetségeiket kölcsönösen felbontják ; egymást leveleikben kölcsönösen testvrének czímezik. Ha Jánosnak fia lesz, a Habsburg-házból kap feleséget. János király lemond Szlavóniáról s Horvátországról, Ferdinánd Erdélyről ; de János halála után országrészeinek örököse Ferdinánd, illetve ennek utódai lesznek, míg János fia szepesi herczeg czímmel az összes Zapolyai javak birtokosa lesz ; ha azonban a Habsburg-ház kihal, a Zapolyaiak örökösödő joga újra feléled s az ország szabad királyválasztó joga csak holtuk után lesz gyakorolható. A két király birtokát nyolcz született magyar biztos fogja egymástól elválasztani. Kölcsönös ígéreteket és intézkedéseket tettek a belső nyugalomra, kereskedelemre, a foglyok szabadon bocsátására. Elhatározták, hogy az ország egységének külső jelzése végett csak egy nádor lesz, kit az ország két területének rendjei közös gyűlésen választanak ; 1 Károlyi, id. ért., id. h., 828—837. 1., Sörös, id. m. 134—135. 1.