Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 429

462 SÖRÖS PONGRÁCZ. Ha követségi útjával nem sikerült a béke czélját szolgálnia, levéllel iparkodott azt a megvalósuláshoz közelebb juttatni. Ezen czélból 1537 január 24-én Egerből terjedelmes levelet írt Ferdinánd királynak. Midőn, úgymond, a magyar ügyek jelen állapotáról Felségednek írok, minden tisztelettel bocsánatát kérem, ha esetleg vakmerően az ügyekbe avatkozva oktalan tanácsokat adok. Véleményem szerint bocsánatot érdemlek, mivel cselekedetem forrása nem a könnyelműség, hanem a veszni indult keresztény Magyarország és Felséged iránt való szeretetem, mert abból a családból származom, a mely Magyarországot tehetsége szerint védte s Felséged nagynevű őseinek sokat szolgált. Felséges Király, idézze emlékezetébe, hány éve visel már háborút felséges királyi uram s az ennek hatalmában levő országrész ellen, mennyi gondot okozott magának, mennyi fáradságot tűrt, mennyit költött és mit ért el. En Felségtek viszálykodásának más eredményét nem látom, mint a gazdag ország pusztulását, annyi léleknek örökös török szolgaságba hajtását s azt a nyilvánvaló veszedelmet, mely azzal fenyegeti Magyarországot, hogy legközelebb Jézus Krisztus ellenségei, a hitetlen mohamedánok kezébe esik. E tekintetben Felségtek az elégnél is többet értek el, más tekintetben semmit. Most, mikor már békét vártunk, íme, ismét zavargás jő ; azt hallom, Felséged új háborúra készül ezen szerencsétlen ország ellen. Jézus Krisztusra kérem, könyörüljön már azokon, kikért ő meghalt s keresse más módját Magyarország megszerzésének, mint a fegyver erejét, főleg mikor más tisztes, biztos, aggságot nem okozó s rövid út is van hozzá. Mennyivel dicsőségesebb, örök dicsőségre méltó volna, ha Felségtek buzdítást, fegyvert Magyarországuknak a török zsarnokság alól való felszabadítására egyesítenének, mint hogy hadaikkal az országnak még eddig a töröktől épségben maradt részét is felforgassák. Az Isten váratlanul emelte Felségedet erre a méltóságra. Váratlanul, mondom, mivel ha az égieknek úgy tetszett volna, áldott emlékű Lajos, Magyar- és Csehország királya még sokáig uralkodhatott volna. Kétségtelennek tartom, hogy Isten azért emelte Felségedet ezen magasságra, hogy a kereszténység s a mi javunk előmozdítója legyen. Tegye meg Felséged viszonzásul. Istennek, hogy megóv minket, kik úgyis Felségedéi leszünk, nem pedig elveszít. Megőrzi Felséged az országot, ha egyetértéssel iparkodik bennünket