Századok – 1917
Értekezések - BARTONIEK EMMA: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig 5
A KORONÁZÁSI ESKÜ FEJLŐDÉSE 1 526-IG. 39 hogy Albert feltehető Ígéretei óta az eskük másfél százados megszakadása után szokás. A kifejlett rendi élet kora ez, a speciális kérdésekről törvények intézkednek.1 II. Ulászló is választott király volt. Még a személyre nézve nem is döntött a választógyűlés, mikor a capitulatiót megszerkeszti.2 A feltételeket Ulászló elfogadta az Г490 júl. 31-én kelt farkashidai szerződésben,3 később beczikkelyezik az 1492-iki törvénybe.4 Lényege a capitulatiónak a következő : Magyarországot és az alávetett tartományokat, nemkülönben öszszes lakosaikat ősi jogaikban stb. megőrzi, újítást (a hogy ezt Mátyás tette) be nem hoz, az egyforintos adót eltörli. A birtokokat, melyeket Mátyás, vagy a királyné jogtalanul lefoglaltak, maga visszaállítja, másokkal visszaállíttatja, A koronát Visegrádon a koronaőrök őrzik. Morvát, Sziléziát és Lausitzot el nem idegeníti, hanem az esetleges visszaváltási összeget a koronával együtt őrizteti. így megtartja Ausztriát is a római királylyal szemben. A császárral és a római királylyal nem egyezkedik, csak az urak és bárók egyetértésével. Magyarországon lakik. Ha Magyarországon tartózkodik, összes officialisai magyarok lesznek. Magyarország ügyeiről kizárólag magyarokkal tanácskozik. Az egyházi méltóságokat csak érdemes magyaroknak adja. A határvárakat csak magyaroknak adja tisztségül. Birtokokat csak érdemes magyaroknak adományoz. A nyolczados bíróságok bírái a tárgyalásoknál jelen legyenek s pártatlanul szolgáltassanak igazságot. Egyszerű panaszra vagy besúgásra semmilyen alattvalót meg nem károsít. A jelenlegi pénzt csak a praelátusok és bárók tanácsára változtatja meg. A koronázása 1 Az 1464. I. t.-cz. Mátyás esküjét adja, hanem is kifejezetten s a visszaszerzések elhagyásával is. Corpus iuris, I., 344. 1. 2 Szilágyi i. m. IV. 339. 1. Ez tehát igazi választási feltétel volt, a hogy az okmány maga is kifejezi : a praelatusok, bárók, az ország többi főembere és összes lakosai . . . nos (Uladislaum) . . . sibi . . . cum infrascriptis conditionibus, pactis et articulis, il regem . . . elegerunt . . . (Enchiridion, 307. к. 1.) Hogy I. Ulászló 1440 márcz. 8. a választást elfogadó oklevelét is capitultiónak neveztem, annak a »conditionnes et modos infrascriptos, quos . . . oratores Regni Hungáriáé . . . per Nos admittere et manutenere ardentius desiderarunt« mondat az oka. Albert, a ki örökölte trónját, hitlevelet * állít ki, hitlevelében nem »conditiók«, hanem »articulusok« vannak. Albert hitlevele talán inkább lenne feltételnek nevezhető, ha a döntő szavak a bevezetésben nem hiányoznának. 3 Katona i. m. XVII., 46. sqq. 4 Corpus Juris, I. 472. к. 11. a 17., 18., 19. és 20. §§. kivételével.
