Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 429

FRANGEPÁN FERENCZ, KALOCSAI ÉRSEK, EGRI PÜSPÖK. 43Г pápa előtt, mennyire fájlalja János király a kiközösítést, tudatta vele, hogy őszintén óhajtja a békét. Az eredmény azonban nem felelt meg a várakozásnak, a pápa nem vonta vissza a kiközösítést. Frangepán, ha római követsége elma­radt is, azért nagyon várta, mi lesz Verancsics követségével s mikor a sikertelenségét kellett látnia, legalább írásban fel akarta világosítani a pápai udvart, olasz barátait s könnyí­teni akart lelki szomorúságán azzal, hogy elmondja, a mi szívén fekszik. Augusztus 17-én Budáról hosszú levelet intézett barátjához, De Soria Bernardin ravellói püspök­höz. Miután részletesen elmondta mindazt, a mi vele Rómá­ból való távozása óta történt, rátért VII. Kelemen pápa eljá­rásának bírálatára. A mondottakból láthatod, mondja De Soriának, micsoda fáradalmakkal cseréltem fel a kolostor nyugalmát, micsoda munkát, mennyi költséget vállaltam magamra, semmi más jutalmat nem keresve, mint lelkem üdvösségét s jó hírem. Hidd meg, Bernardin, az az igazság, hogy ha mi, a kik János királyhoz ragaszkodunk, a miért azután Ferdinánd hívei törököknek hívnak bennünket, edd'g meg nem őriztük volna az országot, azok miatt a Ferdinánd-párti jó keresztények miatt már rég vége volna ! Es nevezetesen én miért érdemeltem meg Tőletek, hogy kiközösítsek ? Csatában sohasem vettem részt ; de a hol a békéről volt szó, mindig ott voltam. Talán azt mon­dod ; megcsókoltad a török császár kezét. Hát mi rossz van abban, hogy az uralkodónak kezet csókoltam ? Ha nem is valami nagy haszon végett Krisztus helytartójának meg­csókolhatjuk a lábát, annyi lélek megmentése végett miért ne csókolhatnók meg Mohamed helytartója kezét ? Ezek miatt maradtam itt edd'g s hiszem, hogy munkámért Krisz­tus az eget s nem a poklot adja nekem. Most, ha lehet, végét vetem a dolognak. Ha azonban mégis itt maradok (még nem határoztam róla), semmi más miatt nem maradok, mint a kereszténység java s az apostoli szék méltósága végett. Ha a római pápa tudná, hogy én és Brodarics, a szerémi püspök, mit tettünk az apostoli szé­kért és ő szentségéért és hogy mi történhetett volna, ha itt nem vagyunk, engem bizonyára szentté avatna. Rátérve anyagi helyzetére, tudatta De Soriával, hogy a kalocsai érsekség jövedelmeihez nem nyúlt, hanem János király és nőtestvére gondoskodnak jövedelméről, a mely akkora, hogy 70 embert, 60 lovat tarthat házában. De hát, sóhajt fel, mindennek szívesen elébe tenném az aracelii

Next

/
Thumbnails
Contents