Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 429

436 SÖRÖS PONGRÁCZ. ménye, hogy Ferdinánd követei, kikhez folyton érkeznek a futárok, csodálatos dolgokat beszélnek János király vereségéről s ők nem czáfolhatják meg a híreket, meg bizonyítani sem tudják őket. Már levelet költeni mégsem akarnak. Azt hiszen nem bánja, mondja Frangepán, hogy tudják róla, hogy szegény, de azt bizony nem akarja, hogy azt tudják róla, hogy hazug. Gondoskodjanak több, nagyobb éberséggel az ügyekről, hiszen fönnmaradásuk forog koczkán. Lám, Ferdinánd követei egymásután a maguk ura részére nyerik meg János barátait s már arról beszélnek, hogy azokat a lengyeleket, a kik korábban János szolgálatába léptek, jószágvesztéssel fenyegetve, vissza kell hívni. Ő ellenezni fogja, hogy ez a terv megvalósulhasson. Bizonyos azonban, hogy János király ügyei Lengyelországban igen rosszul állanak. Hát ha ő kiszorul Magyarországból, ezer helyet, kolostort talál, a hol szegénységben, nyomorúságban, mint szerzetesi hivatása magával hozza, megvonhatja magát ; de Verbőczyt és társait nem kísérik ám át örökségeik, hivatalaik az ország határán. Ne feledkezzenek meg róla, hogy jövő sorsukról van szó. Figyelmezteti Verbőczyt még arra is, iparkodjanak az elpártolt Erdődi Simon zágrábi püspököt ismét János részére nyerni, pártjára vonni s ezen czélból kilátásba kell neki helyezni az esztergomi érsekséget, melyre ő, Frangepán úgy sem vágyódik.1 Nehéz, magukra hagyott állapotukban is iparkodtak a követek megtenni, a mit tehettek ; de végre is eredménytelen maradt a fáradozásuk. Zsigmond király február 20-án kijelentette, hogy hadára a török, tatár miatt otthon is szüksége van s ha Jánosnak segítséget adna, ezt Ferdinánd is megvárhatná tőle ; arra azonban szívesen vállalkozik, hogy a két versenytárs között békeközvetítő legyen ; a béke érdekében követeket fog küldeni úgy Ferdinándhoz, íint Jánoshoz s ez utóbbit különösen kéri, gondoljon ki valami módot, a melyen békére lehetne verődni ; ne zárkózzék el a béke gondolatától, hiszen híre jár, hogy a török is háborúra készül Magyarország ellen.2 Frangepán az öthónapos meddő lengyel követségből azon szilárd elhatározással indult útnak, hogy, a mint János királylyal találkozik, valóra váltja tervét, mely már az olmützi tanácskozásról visszatértében is foglalkoztatta, engedélyt kér tőle, hogy visszatérhessen Rómába. De, mikor a határ-1 Horváth István : Verbőtzi emlékezete, II. 266—270. 1. 2 Sörös, id. m. 86. 1.