Századok – 1917

Történeti irodalom - Morley; John: Tanulmányok. Ford. Tarnai János. Ism. M. N. 371

,372 TÖRTÉNETI IRODALOM. munkája : Wagner Magyarországon, de az is csak egy külföldi munkának : Lichtenberger Wagnerének függelékeként beosztva. Nincs semmi örömünk a hazai tudományosságnak a vállalatból való ezen kimaradásán. Fournier Napoleon életrajzát ugyan a legkiválóbb Napoleon-biographiának tartják, de 1885 óta, a mikor szerzője megírta, már három német kiadást ért s közönségünk részére annyira hozzáférhető, hogy lefordítása igazán nem volt szükséges. Fruin műve : »Tíz év a németalföldi szabadságharczból 1588—1598« egy nagyon fontos, de tőlünk távoleső mozgalomnak csak egy kis részletét tárgyalja és ebből is egyelőre csak az első részt kapjuk meg. Az évfolyam negyedik kötete Morley Tanulmányai. Morley az angol publicistikának ma is élő kiváló alakja, a kit erős analisaló és kritikai érzéke emel a kiváló írók közé. Tanulmányainak kiadásával azonban a magyar közönség szintén keveset nyert. A tanulmányok a szerzőnek Critical Miscellaines czímű kötetéből vannak válogatva és tartalmazzák egy-egy értekezését Carlyleről, Robespierreről, Macaulayról, Josephe de Maistreről és Anglia terjeszkedéséről. Actualitás szempontjából ez utóbbi számíthat leginkább közönségünk érdeklődésére. A kiváló szerző, a ki a nagy világháború kitörésekor ministeri tárczát viselt s a hadüzenet alkalmával vált ki a kabinetből, ebben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy kívánatos és lehetséges-e Angliának gyarmataival egy szorosabb birodalmi egységben való egyesítése ? Nézete igen határozottan az, hogy nem. Sem a gyarmatok képviseletét a parlamentben, sem a tágabb vámszövetséget nem tekinti szerencsés és életrevaló gondolatnak. Tanulmánya tulajdonképen elejétől végig polémia Seeley, Sir Henrik Parkes, Lord Dunraven és W. E. Forst er eszméivel és javaslataival szemben. Különösen érdekes az a rész, a melyben Archibald Forbes írásával foglalkozik és vele egyet ér tőleg kifejti az okokat, a melyek miatt háború esetére az ausztráliai gyarmatok elszakadásától tart. Ezzel szemben azonban aligha fogja érdekelni közönségünket a Carlyleről és Joseph de Maistreről írt két tanulmány. Carlelylet nálunk mint a Franczia forradalom és a Hősök szerzőjét ismerik, Morley azonban nem a történetíróval és a hőstheoria kifejtőjével foglalkozik, hanem Carlyle teljes irodalmi munkásságát véve alapul, egész gondolkodását veszi bonczkése alá. A politikus foglalkozik itt a publicista politikai elveivel. Még távolabb áll tőlünk Joseph de Maistre. Morley, a protestáns angol demokrata, mint »ellenféllel« foglalkozik vele, a kiben a XIX. század eleji ultramontan gondolkodásnak legkiválóbb, De Bonaldnál és Chateaubriandnál is kifejezőbb képviselőjét látja.