Századok – 1917

Történeti irodalom - Kacziány Géza: A magyar memoire-irodalom 1848-tól 1914-ig. Ism. Gárdonyi Albert 370

,370 TÖRTÉNETI IRODALOM. ményeket és a követők sorát, úgy a mint Tinódi-könyvében látjuk. Mivel Beöthy Zsolt könyve annak idején abbamaradt, a magyar regény történetének még a vázlatát is köszönettel fogadtuk volna ; a mai formájában azonban csak néhány név és czím az egész, a mit e fejezetben találunk. Jósika regényírói technikájának és regényei közös sajátságainak az áttekintése tíz oldalra szorult ; Dézsi nagyjában a Szinnyei Ferencz értekezésének a szempontjai­val és értékeléseivel dolgozik, de példái mások. Mivel az előszó vallomása szerint a terjedelem szerzőnk kezét is megkötötte, e fejezet kiegészítéséül Szinnyei dolgozatát tekinthetjük : ott talál­juk Szinnyeinél Dézsi mindegyik thémáját a fejezetczímekben : idegen hatásokat, világnézetét, természetérzékét, jellemeit stb. Jobban érezzük a hiányt a követők, a hatás tárgyalásánál, a mire Dézsi, ha tere engedi, bizonyára ugyanily pontossággal és részletességgel tért volna ki. Annyi azonban kétségtelen, hogy húsz oldal aesthetikai összefoglalásnak szerfölött kevés. A mi itt elmaradt, a mit az életrajz teljessége megkövetelt volna, nem egy­szer nagyon lényeges pont, de felsorolásuk ez ismertetésben meddő lenne. A könyvet nyolcz önálló melléklet és 160 szövegkép díszíti : az a gondos figyelem, a mi az egész müvet jellemzi, erre is kiter­jedt. A legtöbbnek nagyon sikerült a megválasztása ; kár, hogy néhol csak a szövegbe nyomott név a megokolás, néhol pedig több egyezést várnánk, mint pl. Laborfalvy Róza képe és kiemelt szerepe között. Az azonban bizonyos, hogy sok érdekeset talál az olvasó a képek között, a mint a szövegben is. Köszönettel tartozunk Dézsinek, hogy Jósika emlékének ilyen hatalmas kötetet szentelt és fáradhatatlan utánajárással annyi új, érdekes adatot hozott elő. Dr. Alszeghy Zsolt. Kacziány Géza: A magyar memoire-irodalom 1848-tól 1914-ig. Budapest. 1917. 8°. 96 1. A szabadságharcztól a világháború kitöréséig terjedő kor­nak memoire-irodalmát dolgozta fel Kacziány Géza nagy szak­avatottsággal és vonzó modorban. Valósággal feldolgozta ez irodalmat, nem csupán ismertette, mert a memoire-irodalom leg­fontosabb tényezőjét, a memoire-írók egyéniségét, behatóan jel­lemezte s ezzel a memoire-irodalmat a történelem számára hasz­nálható forrássá avatta. A memoire-irodalom jellegzetes tulajdonsága, hogy személyes élmények tolmácsa. A személyes élményeknek viszont történeti értéket mindig az író egyénisége vagy életviszonyai kölcsönöznek, mik hiányában a memoire nem képvisel értéket a történelem szá-

Next

/
Thumbnails
Contents