Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Középiskola 303

303 TÖRTÉNETI IRODALOM. 284 Április. E számban csupán N. Pap József czikke érdekli a történészt. ».4 chiliasmus«. A magyar irodalomban tudomásunk szerint egyedül álló czikk a chiliastikus mozgalmak történetét adja a Krisztus születését közvetlen megelőző századtól a XV. század derekáig, illetve a huszita mozgalmakig. A czikk befejezve nincsen, így csak annyit mondhatunk róla, hogy igen kevés forrást használ, bár ezekből is érdekes képet tud adni. Komáromi Újság. 1916. 47. sz. Baranyay József : I. Ferencz József látogatásai Komáromban és Komárom vármegyében. Az elhúnvt király 1849-iki és 1852-iki komáromi látogatásáról emlékezik. — 52. sz. Baranyay József : A szent korona Komáromban. Arról ír, hogy a szent korona többször volt Komáromban. Először 1440-ben Kottaner Ilona, Erzsébet királyné udvarhölgye hozta el lopva Visegrádról s rejtette el a komáromi várban. Utoljára 1790-ben volt Komáromban, midőn a kíséret Budára menve, pihenőt tartott. Könyvtári Szemle. 1917. 1. szám. A könyvtár múltjából. Harnack »Die älteste Kirchenbibliotheksinschrift« czímű munkáját ismerteti, mely a régi keresztény könyvtárakkal foglalkozik. — Mibe került a nyomda 1849-ben. A »Márczius Tizenötödike« czímü napilap nyomdai költségeit ismerteti. — Pitroff Pál : XVIII. századbeli magyar könyvjegyzékek. A pozsonyi Landerer-nyomda három jegyzékére hívja fel a figyelmet. Kőszeg és Vidéke. 1916. 50. sz. a. j. Osztrák invázió Kőszegen 1848-ban. Az osztrák katonaságnak 1848-ban Kőszegre történt bevonulásáról közöl adatokat. E bevonulással a város önkormányzata s alkotmányos szabadsága és minden politikai joga megszűnt. A városban Rohonczy Ignácz császári biztos rendelkezett. -—- 1917. 2. sz. a. j. 1848 márcziusa Kőszegen. Hiteles feljegyzések alapján arról ír, hogy az 1848. év márcziusi események minő nyomot hagytak hátra Kőszegen. — 3. sz. a. ;'. Az 1848. évi törvényeknek végrehajtása Kőszegen. A városi tanácsnok intézkedéseit ismerteti, melyek a béke és nyugalom fenntartására szükségesnek látszottak, nehogy a minisztérium és országgyűlés nehéz munkája időelőtti követelések által megakadályoztassák. Magyar Figyelő. 1917. 1. szám. Márki Sándor : I. Ferencz József. Elhúnyt uralkodónk politikai tevékenységét jellemzi Magyarország szempontjából.— Koronázás 1790-ben. Décsy Sámuel »A magyar szent koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriája« czímű munkájából a koronázásra vonatkozó részleteket közli. — Körmendy Viktor : A négyszázéves posta. A magyar posta történetének vázlatos ismertetése. 3. szám. Irinyi Jenő : Oroszország szerepe a szerbek fölszabadításában. Azt igyekszik bizonyítani, hogy az 1815. körüli harczokban Oroszország csupán eszközül használta fel a szerbeket, de a bajban cserbenhagyta ügyüket. •— Gamma : Az angol politikai galériából. Arthur James Balfour politikai pályafutását jellemzi. Magyar Középiskola. 1917. év . 1—2. sz. Balanyi György Friedreich István : Gr. Széchenyi István élete cz. munkáját ismertetve megállapítja, hogy a mű kiváló alkotás, mely tartalom és forma tekintetében a legjobb magyar életrajzok közé tartozik. Néhány politikai természetű tételének kivételével csaknem teljesen megfelel egy ideális Széchenyi biographia követelményeinek. n elismeréssel szól Vári Rezső Történeti intézetek Rómában cz. könyvéről. — Bartha József, Fógel Sándor : Celtis Konrád és a magyarországi humanisták cz. köny-