Századok – 1917

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Albisi Zólyomi Dávid - 137

Albisi Zólyomi Dávid. (I. közlemény.)» I. Egy évezrednél több mult el azóta, hogy honszerző eleink a mai Bihar vármegyében is megtelepedtek. S e tíz évszázad alatt, az egymást követő külső és belső háborúk, csapások és viszontagságok szakadatlan forgatagában, szüntelenül váltakoztak azok a nemzetségek és családok is, a melyeknek tagjait egy ország vagy vármegye vezérlő elemei közé szokás számítani. Századok jöttek, századok múltak s velük együtt más és más nemzedékek tűntek fel s haltak ki, helyüket újabb' nemzedéknek, nevüket a feledésnek adva át. Kihalt a Zólyomiak emléke is, pedig az ő nevük három évszázadon át úgyszólván összeforrott Bihar vármegye történetével. Bölcsőjük itt ringott, itt feküdtek rengeteg birtokaik s e vármegye földje fogadta magába haló poraikat. Dávid volt az utolsóelőtti Zólyomi ; ő benne érte el a család hatalma tetőpontját, de ő juttatta azt a bukás örvényébe is s fia Miklós — az utolsó Zólyomi — Törökországban mint földönfutó végezte be sokat hányatott, küzdelemteljes életét. Zólyomi Dávid élete nem követésreméltó, de tanulságos példa, világosan documentálván, hogy nincs az a földi hatalom, a melyet a féktelen, eszközökben nem válogató nagyravágyás meg ne döntene. S ha most feledésbe merült emlékét felújítom, nem az újatmondás ingere bánt, hanem kizárólag csak az a szándék vezérel, hogy összefoglaljam s lehetőleg összeegyeztessem azokat a szétszórt és sokszor egymásnak ellentmondó adatokat, a melyek esokat vétkezett, de keményen bűnhődött férfiú életére vonatkoznak, s belehelyezve Zólyomi alakját annak a kornak keretébe, a melyben élt és működött, megkíséreljem élete folyását, fény- és árnyoldalaival egyetemben, legalább főbb vonásaiban megismertetni.