Századok – 1917

Tárcza - Thallóczy Lajos emlékének megörökítése 342

ő vele együtt ennek is örökre el kell múlnia. Pedig hányan és hányan vágyódtunk ide vissza, még a vele egykorúak is, mint a szülői házba. Thallóczy a történettudós is ezen a nyomon haladt. Főleg az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak hatalmas és a Jagellók fogyó Magyarországához tartozó országok s Törökországgal való viszonyaink történelmi emlékeit kutatta s e történelmi emlékek nagyszabású kiadásait indítványozta, tervezte és munkálta. Segítő társaival, a magyar historikus gárda választottaival ekként, Akadémiánk kebelében, ez országok és tartományok történetére vonatkozó kútforrások bőséges sorát nyitotta meg, ki sem mondható értékkel gazdagítván s nemzetünk nagy múltjához méltó magaslatra segítvén ezzel a magyar történettudományt. Számára ez a rettentő világháború is csak újabb és újabb alkotásokra való ösztönzés volt. A magyar tudományt olykor úgyszólván erőszakkal vonszolta a régi magyar impérium területe felé. Legújabban Albániáról állított össze két vastag kötetet s még a mult hetekben is nagyszabású, csupán az ő akaratával és energiájával megvalósítható kiadást tervezett, Szerbiának a Hunyadiak-kori Magyarországhoz tartozott várairól. Neki nagy eszméje megvalósítására minden alkalom csak munkaalkalom volt s ha maga nem bírta, — és hogyan bírhatta volna oly sokoldalú és fárasztó kormánj'zási gondok közepette — annak másokkal való végzését indítványozta, sőt erőszakolta. Megmutatva a mult szélesebb távlatait, mai politikai látókörünk kiszélesítésére czélozott. Mily szörnyűség, hogy sok évszázados tartományi mivoltunkban elszoktunk e messze távlatok-