Századok – 1916

Történeti irodalom - Domaszewski; Alfred von: Die Rangordnung des römischen Heeres. Ism. Téglás Gábor 72

75 TÖRTÉNETI IRODALOM. I már római s a nagy Augustus szellemének feléledése daczára végromlását többé ki nem kerülhette. A római hadsereg fejlődési meneténél még tanulságosabb és jutalmazóbb az olvasóra a rangszervezet részletezése. A hadsereg organisatiója tükrözvén vissza a császárság valódiságát s politikai és socialis átalakulásait, Domaszewski figyelmét a Corpus Inscriptionum Latinorum, az Ephameris epigraphica köteteinek rengeteg tömegében a legkisebb adattöredék sem kerülvén el, a Dessau felirattárában (Inscript. lat. sel.), valamint a görög feliratokban (Corpus Inscriptionum Graecorum), az Inscriptiones Graecae ad res Romanas pertinentes és Cagnat, L'année epigraphique 1891-—1906. évfolyamaiban s a Klioban nyilvánosságra került adalékokat nemcsak a rangállomány monographiájában értékesítette, de külön epigraphiai fejezetként (198—267. 1.) is rendelkezésünkre bocsátva, felettébb megkönnyíté azok munkáját, a kik e nevezetes problémával behatóbban foglalkozni óhajtanak. A munka derék és a római hadszervezet tanulmányozóira valódi kincsbányául, szolgáló részét (r—T92. 1.) a katonai rendfokozatok megállapítása képezi. Ez a principales, centuriones, primipili, militia equestris, procuratori és senatori tisztségek fejezetében tárja fel a római hadsereg tiszti fokozatait s az egyes fokozatok rangját, javadalmát, a rendes és rendkívüli alkalmaztatás feltételeivel a kitüntetésekkel együtt még további alfejezetekben világítja meg. A principalesek egymagukban is külön monographiát képviselő terjedelmet (1—80. 1.) nyertek s nem kevesebb mint 18 fejezet tárja elénk azoknak a különféle csapatállományokban (cohors, castra peregrina, équités singulares, alae, cohortes auxiliares, numeri) a rendes és rendkívüli alkalmaztatások, a zsold és kitüntetések változatait. A centuriok eredete, rangja után a római cohorsok, a castra peregrina, a classis praetoria s a vezérkar centurioi, valamint a tartományi helyőrségben és azonkívül alkalmazott centuriok külön-külön méltatásban részesülnek. A primipilusokat praefectus castrorum, praefectus legionis, praefecti legionis, castrorum, exercitus Aegypti minőségében is behatólag és egész történeti fejlődésében megvilágítja. A militia equestris fejezete szintén külön tanulmány. A Très militiae equestres fokozatait Claudius teremtette meg. A praefectura c'ohortis, mint a tribunus militum lépcsőfoka az auxiliaris csapatok könnyebb romanisatiója és a törzstisztjelöltek gyorsabb kiképzése kedvéért ékelődött be. Trajanusig ugyan ez a fokozat nem volt kötelező. Ha a praefectus cohortis kineveztetéssel kap-