Századok – 1916
Történeti irodalom - Chobot Ferencz: A váczi egyházmegye történeti névtára. I. Ism. Juhász Kálmán 68
71 TÖRTÉNETI IRODALOM. I Egyike volt hazánk legkorábban kifejlődött káptalanainak. A török hódoltság alatt elpusztult s csak a XVIII. században ujul föl. — Csatolja a káptalani tagoknak —aránylag eléggé teljes —névsorát. Ezután áttér az egyházmegye területén létezett, de már elpusztult, vagy még fönnálló (javadalmas és czímzetes) apátságok és prépostságok múltjának ismertetésére. Az apátságok ma már mind csupán czímzetesek. Ezek a következők : a Szent Mártonról, majd Szent Györgyről nevezett mogyoródi, Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Vámosgyörk melletti monostori, a hévízi, a B. Sz. Máriáról nev. tereskei s a B. Sz. M.-ról nev. zeermonostori apátság. Reális vagy javadalmas prépostságok : a székesegyházi káptalan nagy prépostsága, a Szent Margitról, majd Szent Mihályról nevezett hatvani s a Keresztelő Szent Jánosról nevezett jánoshidai prépostság. Czímzetes prépostságok : a B. Sz. Máriáról nev. albeyi, a Szt. Keresztről nev. aszódi, a Sz. Miklósról nev. csukásmonostori, a B. Sz. Máriáról nev. darnói, a Szt. Hubertről nev. garabi s a Szt. Péter apostolról nev. thenői prépostság. Fölsorolja az egyházmegye területén létezett monostorokat. Ismerteti a papnevelőintézet múltját, a Károly Emmánuel-féle »Borromaeum«-ot, a püspöki kórházat és szegények házát stb. A Névtár terjedelmesebb része az egyes plébániák kai foglalkozik. Szerző — kinek neve nem ismeretlen az egyháztörténetírás terén — Névtárában az eddigi »Schematismus «-ok beosztását és sorrendjét követte. Érezhető, hogy kötve volt a terjedelemhez. Ő maga írja előszavában, hogy nem tűzte ki feladatául az egyes intézmények, paróchiák monographiáit megírni. Sőt az egyes püspökök biographiáit is — speciális kutatás nélkül, csupán a megjelent irodalmi termékekre támaszkodva — jóval részletesebben nyújthatta volna, de látszik, hogy szándékosan nem tette. Idézeteiből kitűnik, hogy ismeri pl. Kollányinak az esztergom kanonokokról írt becses forrásművét és még sem aknázza ki eléggé. Lehetséges, hogy a második kötetben behatóbban foglalkozik majd a püspökök életrajzaival. A történetírót e részletek s főleg a püspöki »series« érdekelik. Szerző czélja volt a szokásosnál részletesebb, schematismust adni — magyar nyelven. Ezt sikerült elérnie. A latin nyelvnek a hazaival való fölcserélése lehetővé teszi, hogy szélesebb körben elterjedjen, a mire méltó. Szerző azonban nemcsak laikusok számára dolgozott. Jórészt levéltári adatok segítségével, önálló kutatásai alapján írta meg művét. Sajnálhatjuk, hogy nagyon is dióhéjba szorította a váczi egyházmegye intézményeinek történetét. Név- és tárgymutató, vagy legalább részletes tartalomjegyzék nagyban megkönnyítené a Névtár hasznavehetőségét. Dr. Juhász Kálmán.
