Századok – 1916

Történeti irodalom - Chobot Ferencz: A váczi egyházmegye történeti névtára. I. Ism. Juhász Kálmán 68

69 TÖRTÉNETI IRODALOM. I 1008-ra helyezi. Az első püspök nevét azonban — okiratok híján — nem sikerül megállapítania, csak sejti, hogy Szent Gellért társa volt, midőn a Vatha-lázadás elől Székesfehérváron át Budára menekült. Általában az első korszak püspökeinek megállapítása sok nehézségbe ütközik. Szerző ettől nem riadt vissza : nagy fáradsággal állítja össze a püspökök sorozatát, helyreigazítva az eddigi »series«-ek tévedéseit, jóllehet még ez az összeállítás is hiányos. A püspöki sorozatokat tartalmazó gyűjtemények közül nem használta Gams és Eubel közismert műveit, a budapesti egyetemi kézirattárban őrzött Kaprinay-gyűjteményt s az Országos Levéltárnak »Collationes ecclesiasticae« cz. királyi rendeletre készült hivatalos gyűjteményét, mely r556-tól kezdve az összes egyházi kinevezéseket magában foglalja. Pedig e püspökkatalógusokból sok becses felvilágosítást meríthetünk. így pl. a szerző szerint : »okmányaink 1430—1437. években üresedettnek mondják a váczi püspöki széket s Lendvay szerint a pápa János bíborost nevezte ki a püspökség gubernátorává, de ez nem foglalta el a püspökséget« (31. 1.). Eubel művéből megtudhatta volna, hogy János bíboros 1430-ban meghalt s az ő halála után Frigyes bambergi püspök kapta meg a váczi püspökséget »in commendam«. (Hierarchia catholica I. 541) 1544—1668-ig török uralom alatt állott a püspökség. A szerzőtől felhasznált gyér adatokból is kitűnik, mily fontos missiót teljesítenek a váczi egyházmegyében a török hódoltság korabeli lelkipásztorkodás kevéssé ismert organumai, a licentiatusok. 1675-ben háromszor annyi licentiatusa volt az egyházmegyének mint papja. Szerző 32-re teszi a licentiatusok számát (35. és no. 1.) ; valószínűleg azonban csak 31-en voltak, mert az 1675-i zsinat jegyzőkönyvében — mely a licentiatusokat név szerint fölsorolja — egynek (Morvay Mártonnak) neve kétszer fordúl elő. (A zsinaton résztvevők és a távolmaradottak között. V. ö. »Mily jelentősége volt a licentiatusok működésének Délmagyarországon ?« Havi Közlöny, Temesvár 1915 (38. évf.) 772.) Még a XVIII. század elején is 17 licentiatus (és csupán 53 lelkész) működött a váczi egyházmegye területén. A püspökség e korban úgyszólván csak czímében élt. A főpásztorok, javadalmaiktól megfosztva, távol egyházmegyéjüktől valamely felsőmagyarországi káptalani szék vagy prépostság, apátság jövedelméből tartották fönn magukat. 1684 június 27-én Lotharingiai Károly megverte a törököket Verőczénél, mire rövid ostrom után felszabadult Vácz is. Ipolykéri báró Kéry János váczi püspök — ki addig Nagyszombatban mint érseki helytartó Szelepcsényi helyett az esztergomi egy-