Századok – 1916

Tárcza - Szabó Dezső: A magyar országgyűlés Rákos neve 684

Tárcza. A magyar országgyűlés Rákos neve. A »Századok« legutóbbi füzetében (1916. évi. 553. 1.) egy rövidke czikk foglalkozott a magyar országgyűlés Rákos nevével. A czikk írója adatokat hozott fel arra, hogy »a »rákos szó országgyűlés értelemben Ferdinánd kanczelláriájának gyakorlatában honosodott meg.« Mivel eddig senki nem talált olyan adatot, a melyben a Rákos szó országgyűlés értelemben magyar ember által írt szövegben hamarabb fordult volna elő, mint ezt a szót országgyűlés értelemben idegen származásúak használták, világos, hogy a külföldiek csak félreértésképen nevezték el Rákosnak a magyar országgyűlést. Ε félreértés megnyilvánulásának ideje azonban korábbi Ferdinánd idejénél, még inkább korábbi az 1526-ik évnél, a melyből a Századok czikkének adatai valók. Pontosan összeállítva az általam ismert adatok a következők. Rudolf anhalti herczeg 1505 május r-én Linzben kelt levelében arról értesíti Miksa császárt, hogy a magyarok leendő országgyűlésükön a császár érdekei ellen készülnek cselekedni.1

Az anhalti herczeg Rakusch-nak nevezi a magyar országgyűlést, a mi világosan onnét eredő tévedés, hogy ezt az 1505 nyarán tervezett fegyveres országgyűlést a magyarok tényleg a Rákos mezején akarták megtartani. Ennek az értesítésnek hatása alatt Miksa tényleg követeket küldött az 1505-ik évi Szent Mihály-napi országgyűlésre. A követek elkéstek, mert hamarabb véget ért az országgyűlés, mint ők a Rákosra érkezhettek volna. Ezért a követek egyike, Jacobus Rakerspurg 1505 nov. 15-én Bécsből tudatta a császár tanácsosával, Lang Máté gurki püspökkel, hogy nem mentek el Magyarországba.2 Jacobus Rakerspurg 1 Házi, udvari és állami levéltár. Maximiliana. 2 U. o.