Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Numizmatikai Közlöny 677

678 történeti irodalom. 63I hazai leleteinkben való előfordulását s a belőlük származtatható barbárpénzeket, melyek közül legnevezetesebbek a kagylótipusú aranypénzek (2. sz. utánzatai), meg az eraviskus és Biatec-csoportbeli pénzek (8. sz. utánzatai). A II. csoportba azon görög pénzeket sorozza, melyek hazai leleteinkben nem fordulnak elő s itt valószínűleg forgalomban sem voltak. Ilyenek: 1. Larissa (Thessalia) ezüstpénzei. 2. Antigonos Gonatas macedóniai király tetradrachmonjai. Ez utóbbinak jellegzetes utánzatai aPallasfejes typusú barbár aranypénzek. A második csoport magyarországi leletekben előforduló barbár utánzatai készülhettek hazánkon kívül is. Időrendben a kagylótípusúakat tartja legfiatalabbaknak, az egyéb Alexandrostypusúakat legöregebbeknek. APallasfejestypus e kettő közé esik.— Harsányt Pál: Adatok a C. N. H. III. kötetéhez (IV. közi.) ez I. Ferdinánd, Miksa, Rudolf, II. Mátyás és II. Ferdinánd pénzeiből közöl képeket és leírásokat. — Börzsönyi Arnold, A győri főgimnáziumi múzeum és a környékbeli kincsleletek cz. ismerteti e múzeum éremszaporulatát, szól azon gyűjteményekről, a melyeket részben vagy egészben Győr megye területéről hoztak össze, megemlíti a győri éremgyüjtemény nevezetesebb barbár, római stb. pénzeit s ezek lelőhelyeit. Bennünket közelebbről az I. Géza (dux) és Sz. László (C. N. H. 23. és 25. sz.) pénzeit tartalmazó gecsei s a későbbi Árpádkori pénzeket (C. N. H. 234., 241., 246., 251., 253., 285., 299., 336., 344.. 366. sz.) és nagyszámú bécsi fillért tartalmazó, összesen 2110 darabból álló tüzestelki éremlelet érdekel. — Göhl Ödön : Háborús emlékek (IV. közi.) cz. folytatja a Num. Közi. XIII. évf. 4. füz. és XIV. évf. ι—2 füz.-ben megkezdett sorozatot. Pótlékában a magánosok által kibocsátott magyar szükségpénzek (papi szükségutalványok) közül Daubner Józsefét (Homokszil) és Fodor Domokosét (Torda) írja le. — Göhl Ödön: Magyar egyházi emlékérmek (Harmadik pótlék) cz. kiegészíti »egyházi és hitéleti vonatkozású emlékérmeink, illetve kegyeleti érmeink« azon négy csoportját, melyet a Num. Közi. X. évf. 3—4 füz. és XI. évf. 3. füz. tett közzé. Az első pótlékot ezen utolsó közleményhez fűzte. A másodikat a XII. évf. 1. füzetben adta. Az utolsó két év szerzeményéből ezeket egészíti ki a jelen pótlék. IV. füzet. Mahler Ede : Az úgynevezett »Simon-féle zsidó érmek« chr ο nolo gi áfához. Azon eredményre jut, hogy ezen »érmeken lévő évszámok a zsidó aerák egyikével sem állanak kapcsolatban, hanem a veretési évre vonatkoznak«. Az első év a szeleukida-féle aera 174. éve (Kr. e. 139/8), a negyedik év a szeleukida-féle aera 177. éve (Kr. e. 136/5). Simont Kr. e. 135. év februárjában meggyilkolták s ekkor megszűnt ezen érmek verése. Csupán egy darab érem ismeretes az ötös évszámmal. Azon érmek, a melyek »a ligullath Izrael első éve« feliratot viselik s Hadrián császár korából valók, nem zavarandók össze ezekkel a Simon-érmekkel. — Göhl Ödön: A Nagyhörcsök- pusztai barbár pénzlelet cz. leírja a lelet alkotórészeit. A zöméről megállapítja, hogy Pannoniában készült, hogy egy részét régibb barbárpénzből verték át. 127 darabja a mászlonypusztai típushoz, 3 darabja az Andoleon-csoportbeli barbárpénzekhez sorozandó. A leletben előfordult 1 darab N. Sándor-féle aranystater eddig első dunántúli leleteinkben. Bizonyítéka e lelet az »északibb terület s a pannóniai barbárpénzek idegen területre való kölcsönös elhurczolásának«. Az átvert pénzek közeli barbár szomszédaiktól valók s kereskedelmi úton kerültek Pannoniába. Az átverés oka vagy az volt. hogy közismert alakúvá akarták tenni a pénzt hazai szükség-