Századok – 1916
Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585
662 GÁRDONYI ALBERT. intézkedett, hogy erélyes végrehajtása esetén csakugyan ki volt zárva minden visszaélés s a budai lakosság jó és olcsó péksüteményhez juthatott. 1698 május 20-ikán a sör árát is megszabja a bizottmány és pedig akóját 1 forintban. Ugyanezen rendelet a gyertya fontjának árát 16—18 krajczárban szabja meg s a szappan fontját 16 krajczáron méreti, a molnárokra nézve pedig kimondja, hogy őrlési díjul a közönséges lisztért a gabona 710 részét tarthatják meg s a finomabb liszt vékája után még 2 krt is szedhetnek ezenfelül. Míg a kormányzóság erélyes kézzel akadályozza meg az élelmiszerek drágulását, a mi az iparosok és kereskedők hasznát csökkentette, addig nem riadt vissza a fogyasztási adó kivetésétől, a mi végeredményében nyilvánvalóan a fogyasztót sújtotta. 1688 június 26-ikán azon feltétellel kapta a város a korcsma-és mészárszéktartási jogot a kormányzóságtól, hogy a fogyasztási adót megfizeti, de az ugyanakkor kapott 5 évi adómentesség egyelőre mentesítette a polgárságot e tehertől. 1693 január 6-ikán azonban ráír a kormányzóság a városra, hogy kamarai rendeletre a hús- és borfogyasztási adót be kell hoznia, adószedőt alkalmazott s februárban megkezdeti az új adó beszedését. A városi tanács 1693 január 31-ikén kelt folyamodványában kíméletet kér s hivatkozik a katonák között kiütött járványra, mely a város iparát és kereskedelmét tönkretette, hivatkozik a máris fennálló nagy drágaságra, melyet az új adó nyilvánvalóan még fokozni fog. Üj adó behozatala helyett arra kéri a kormányzóságot, hogy a város jövedelmeit fokozza. A kormányzóság a kamarához terjesztette fel a város folyamodványát s a maga részéről csupán annyi engedményt tesz, hogy az adót kiveti ugyan, de egyelőre nem hajtja be. A felfüggesztés azonban nem tartott sokáig, mert már 1693 márczius 31-ikén ráír a kormányzóság a városra, hogy fizesse meg a kivetett fogyasztási adót, mert különben lefoglaltatja a polgárság borait s a mészárosokat megbüntetteti.1 Ez a teher ez alkalommal még nem szakadt rá a városra, - mert az 1702 január 26-ikán kelt kormányzósági rendelet értelmében csupán 1701 végén járt le a város számára engedélyezett 5 évi adómentesség s 1702 január i-től kezdve kötelezik a német és rácz lakosságot egyaránt a hús- és borfogyasztási adó megfizetésére. Ez a fogyasztási adó jelentős volt, mert egy akó bor után 2 pintet, 1 levágott ökör után 1 frtot, 1 süldő ökör után 75 dénárt, 1 borjú után 25 dénárt, 1 disznó után 25 dénárt, 1 bárány vagy kecske után 15 dénárt kellett fizetni. 1 Acta admin, cam.
