Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 605 gáltatni, a mit a tanács minden jogczím nélkül s kiváltságlevelük ellenére követel tőlük s védelmi díjnak nevezi, holott kiváltságlevelük alapján a többi polgárokkaí azonos jogokat élvezhetnek, a kik védelmi díjat nem fizetnek. A 800 frtos védelmi díjat 7 év óta fizetik, 3 éven át 300—300, egy évig pedig 500 forintot fizettek, a mi összesen 7000 forintot tesz ki. Ezenkívül a tanács rendeletére kénytelenek voltak a 3 % holdas városi szőlőket mívelni, a mely kötelezettségüket legújabban 200 forinttal váltották meg, a mi arra vall, hogy a tanács őket nem tekinti szabad polgároknak, hanem jobbágyokként bánik velük,1 holott sehol a világon nem kötelezik a polgárok polgártársaikat hasonló munkára. Ezekhez járult legújabban, hogy a város visszafoglalása óta bírt és mívelt földjeiket, melyek után a tizedet becsületesen megfizették, elvették tőlük s a német polgároknak adták, a kiktől kénytelenek most azokat bérbe venni. Sőt arra kényszerítik őket, hogy az utczák tisztántartását is végezzék,2 a rácz iparosoknak adott czéhszabályokat nem ismerik el s megélhetésüket mindenképen megnehezítik. Arra kérik tehát a kamarát, hogy a jogtalanul szedett 7000 forint védelmi díjat téríttesse meg (a felét hajlandók a kamarának átengedni) s mentse fel őket a további fizetéstől s robotmunkától. A városi tanács r70i márczius 23-ikán a kormányzósághoz intézett beadványában erélyesen védekezik a ráczok vádjai ellen s pontonkint czáfolja a panaszaikat. Különösen az ellen száll síkra a tanács, mintha a többi polgárokkal egyenlők volnának, holott a tanács fogadalma értelmében csak katholikusokat vehet fel polgárnak. A védelmi díjat illetőleg Werlein István kamarai kormányzóra hivatkoznak, a ki más jövedelmi források hiányában biztosította a város számára a ráczok évi 800 forintját. A portiót is mindig igazságos arányban ellenőrzés alatt rótták ki rájuk s hogy e téren nem lehetett panaszuk, hivatkoznak a Kúnságra való áttelepítésük alkalmával kifejtett ellenállásukra, hivatkoznak a ráczoknak adott szállás- és előfogatadási mentességre, holott a városi polgárság állandóan viselte a felsorolt terheket. A szőlőmívelési terhet nem tudják indokolni, hivatkoznak azonban a ráczoknak a török uralom alatti terheire, holott a tanácstól 6—7 garas napszámot kapnak munkájukért s hivatkoznak a jobbágyok terheire, a miből arra lehet következtetni, hogy földesúri jogokra tartottak számot a ráczokkal szemben. A föl-1 Wűr hingegen ärger als Leibaigne undt Sclaven tractiert undt angesehn seyn. * Wűr müssen sogar auf Befelch deren andern Bürger und des Magistrats zu Ausbuz und Säuberung Ihrer Statt undt Gassen unsere Robother schickhen.