Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 599 Az ipar és kereskedelem fellendítésére 1688 június 20-ikán hetivásártartási jogot kap a város a kormányzóságtól s már 1689 január i-én kihirdetik a környékbeli falvakban, hogy minden pénteken és szombaton hetivásárt fognak tartani, a mikor is mindenki szabadon árúsíthat minden iparczikket, állatokat, bort, gabonát, fát stb. Megújítja a hetivásártartási jogot az 1691 október i-én kelt kormányzósági rendelet, a mely Buda számára szerdán és szombaton, Pest számára hétfőn és pénteken engedélyezi a hetivásárt. Végül I. Lipót király 1698 augusztus 3-ikán kelt oklevele szabályozza a budaiak hetivásártartási jogát, a mely kimondja, hogy élelmiszerek, állatok és iparczikkek árúsíthat ók a vásárok alatt s az árúsok vásárdíjat kötelesek a városnak fizetni.1 A hetivásárok a helybeli iparosok és kereskedők érdekeit nem sértették, mert a vásáros nép jó fogyasztó volt, a helybeli iparosok és kereskedők pedig a hetivásárok alkalmával könnyen elláthatták magukat a szükséges készletekkel, nem kellett utána járniok. Hetivásárokon kívül csupán a helybeli kereskedők és iparosok foglalkozhattak árúsítással, nem kellett félniök semmiféle versenytől. A kereskedelem és ipar fellendítése czéljából a kormányzóság már 1689 június 20-ikán szabályozza a súly- és mértékrendszert s ellenőrzését a városi tanácsra bízza. 1696 január 3-ikán a kormányzóság a bécsi helyett a magyar súly- és mértékrendszert hozza be s utasítja a tanácsot, hogy szigorú ellenőrzést gyakoroljon s büntesse meg a kihágásokat. Ε rendelet végrehajtásaképen a tanács 1696 június 15-ikén kimondja, hogy hiteles mértéket csupán Aurisch György pintér készíthet s a mértékvizsgálattal 1696 július 6-ikán Schrötter György tanácsnokot és Kokall Ferencz vámost bízza meg. Ugyancsak a kereskedelem érdekeit szolgálja a kormányzóság 1697 október 25-iki leirata, melylyel 1 kapitányból, 1 káplárból és 19 huszárból álló rendőrséget szervez, hogy az útak biztonságát megóvja.2 Kiváltságok hiányában azonban a polgárság kénytelen volt mindazon terheket viselni, melyek a hazai ipart és kereskedelmet olyan kedvezőtlenül befolyásolták, nevezetesen a vámokat. Hasztalan sürgetik állandóan a vámmentesség adományozását, hasztalan mutatnak rá a városi polgárság nyomorára, mely a városi élet erőteljesebb fellendülését megakasztja, nem érnek el eredményt. A kormányzóság 1696 január 26-iki rendeletében ι 1 Jegyzői iratok 8. sz. * Die Râuberey so vili als möglich zu exstirpiren, mithin die Landstrassen in sichere Pass undt Repassirung zu sezen.