Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 597 kivehette hasznát a szőlőkből a polgárság, mert semmi adót nem fizetett. A bortized beszedését illetőleg úgy rendelkezik a kormányzóság, hogy egy kormányzósági s egy városi tisztviselő írja össze a szőlőtermést s az összeírás befejezése előtt senkinek se legyen szabad termését értékesíteni. Az új terhet nem vállalja szó nélkül a polgárság s megindul az utánjárás, melynek eredményeképen sikerül kieszközölni, hogy a kamara a bortized felét elengedi a polgárságnak.4 Ez engedmény ellenére sem fizet a polgárság s 1696 november hó i-én már 2 esztendei hátralékot követel rajtuk a kormányzóság. Ez alkalommal már nem szabadulhatott e tehertől a polgárság, mert 1697 október ri-ikén már csak azt kéri a tanács a kormányzóságtól, hogy legalább a város tulajdonát képező szőlőket mentse fel a tizedfizetés kötelezettsége alól s mégis csupán halasztást tud kieszközölni. 1700 május 26-ikán a kormányzóság átír a telekkönyvi hivatalhoz, hogy az osztrák telekkönyvi rendtartás (nach übliclier österreichischer Grundbuchsordnung) szerint az újonnan ültetett budai szőlők tulajdonosainak 8 tizedmentes évet adjon, mert az irtással és szőlőültetéssel járó költségeket méltányolni kell.2 1701 augusztus 22-ikén végül elrendeli a kormányzóság az összes szőlők összeírását, hogy a földesúri tized beszedhető legyen s a tized mennyiségére nézve megállapítja, hogy minden negyedhold szőlő után r frt 30 kr úrbért (Bergrecht) tartoznak fizetni.3 Ezt az összeget a kamara 1 frt 15 krra szállítja le rövidesen s az 1701 október 12-ikén kelt kormányzósági rendelet már ilyen értelemben közli a várossal.4 A tizedszedési jogot a kamara az állattenyésztésre is k'terjesztette s mivel állattenyésztéssel Budán elsősorban a tabáni ráczok foglalkoztak, ezek jajdultak fel az új kamarai teher ellen. A ráczok a városi tanácshoz fordultak védelemért s a tanács meg is kísérelte a ráczok tehermentesítését, azonban eredménytelenül. 1697 május 14-ikén felírt a kormányzósághoz s a ráczoknak a város joghatósága alá rendelésére hivatkozva,5 a polgárokkal azonos kiváltságokat, nevezetesen a kamarai terhek alóli mentességet sürgetett számukra. A városi tanács feliratára a kamara 1697 május 18-ikán kelt leiratában értésére adja a városi 1 A kormányzóság 1693 november i-én kelt leiratában. Acta adm. cam. a Telekkönyvi iratok. 3 Telekkönyvi iratok. * Acta adm. camer. 6 Unserer Jurisdiction angehörig, auch als Burger tractirt und gehalten werden sollen. Acta adm. cam.