Századok – 1916

Értekezések - AUNER MIHÁLY: Latinus 28

3° AUNER MIHÁLY. középhegység aljának mentén Sziléziába vezetett, a hol épúgy mint Cseh- és Morvaországban flandriai és vallon telepítések nagyobb számban mutathatók ki,1

Sziléziából pedig a jablunkai hágón át Felsőmagyarországba. A másik út Burgundiából a Duna mentén Délnémetországon keresztül Bécsig tart,2

Bécsből pedig Pozsonyba, Székesfehérvárra és Budára vezet.3

A magyarországi latinusok földrajzi eloszlásának képe tehát csak akkor tiszta és érthető, ha felteszszük, hogy nyugatról vándoroltak be. Az említett országokban és városokban a francziák, illetőleg vallonok mint kereskedők és iparosok fontos szerepet játszanak és kétséget nem szenvedhet, hogy a magyarországi városok fejlesztésében is jelentékeny részt vettek. Ügy látszik, hogy Magyarország legfontosabb városai a XIV. század előtt : Esztergom, Székesfehérvár és Buda ezen vallon kereskedőknek köszönhetik virágzásukat.4 Nem lehet véletlen, hogy IV. Bélának Pest városa részére szóló kiváltságlevelében a maior villae-vél találkozunk és hogy Budán szintén egy Olasz-utcza, tehát egy vicus Olaszi kimutatható. Sem Esztergomban, sem másutt nem találjuk bizonyítékát annak, hogy a lombardok városaink alapításában résztvettek volna. Arra sem gondolhatunk, hogy nagyobb számú olasz földmívelő lakosság nagyobb tömegekben bevándorolt volna, minthogy a két ország földmívelésügye egymástól teljesen különbözött. Es végre a mi a Velencze és Magyarország közötti kereskedelmet illeti, azt hisszük hogy ezen kereskedelem jelentőségét eddig nagyon is túlbecsülték.. Közvetlen kereskedelmi összeköttetésnek Velencze és Magyarország között még a XIV. században sincs nyoma. Erre nézve fontos bizonyíték Bécs városának Magyarországgal szemben tanúsított kereskedelmi politikája. A mint említettük, Bécs már a XIII. század kezdete óta az egész közvetlen kereskedelmet Regensburg (Dél-Németország) éshazánk közt meggátolta, a mennyiben ezen időtől kezdve csakis 1 V. ö. Tzschoppe u. Stenzel : Uknsammlung z. Gesch. d. Ursprungs d. Städte in Schlesien, Hamburg 1832, 141—43 és Lycha: Mitt. d. V. f. Gesch. d. Deutschen in Böhmen 49, 299—300 és 473—474. Pirenne, i. m. I. 52—54 és I. 104. 2 Bécsben flandrensesek is szerepelnek, kik 1208-ban külön kiváltságokban részesülnek ; v. ö. Schwind-Dopsch, Ausgew. Urkdn. z. Verfassungsgesch. d. deutsch-österr. Erblande im Mittelalter, Innsbruck 1895. 38. és 39. 1. 3 V. ö. F. Müller, Vierteljahrschriít f. Sozial- u. Wirtschaftsg. VI. 26—29. 4 V. ö. Salamon F. : Buda-Pest története.