Századok – 1916
Értekezések - AUNER MIHÁLY: Latinus 28
3° AUNER MIHÁLY. az Olaszi városrész neve tényleg olaszországi települőkre vonatkoznék, nehéz elképzelni, hogy az említett három városrésznek emellett még külön lokális elnevezésük lett volna. A váradi latinusok származásának rejtvénye itt is érthetővé válik, ha védszentjükre, Szent Egyedre gondolunk,1 a kit különösen St. Gilles- és Toulouseban tiszteltek.2 A püspöki városokban tehát a bevándorolt francziák vagy vallonok külön városrészben laknak, külön önkormányzattal és valószínűleg külön templommal is rendelkeznek.3 A szepesolaszii latinusokat IV. László 1273-ban, ámbár különben jogállásuk tekintetében a szepesi szászokkal egyenlők, a ius praesentandi gyakorlása miatti vita következtében az esztergomi érsek joghatósága alá rendeli, cum eadem ecclesia et hospites de Latina villa praedicta a iurisdictione et potestate praepositi de Scepes ab ipsorum principio sint exempti.4 A mi a magyarországi latinusok egyházjogi állását illeti, különbséget kell tennünk a földesúri és a királyi területen lakó telepesek közt ; királyi területen azokat értve, a hol a király nem földesúri jogánál fogva, hanem mint uralkodó telepíti le a bevándorlókat. Ebben a kérdésben Stutz Ulrik a középkori magánegyház jogról (Eigenkirchenrecht) írt korszakalkotó fejtegetéseiből kiindulva, részletkutatások alapján a magyar magánegyházjog kialakulásának és fejlődésének kiderítésére kell törekednünk. Itt csak néhány szóval utalhatunk ezen kérdésre. A magánegyház (Eigenkirche) eszméjéhez hozzátartozik, hogy az illető földesúr, a kinek földjén építették a templomot, nevezte legyen ki a lelkészt. Ezen elv uralkodása mellett csak ott nyilt lehetősége a lelkészválasztásnak, a hol a község tagjai közös területen maguk építettek templomot, Magyarországon tehát az ú. n. királyi területen, melynek lakosai külön királyi szabadságlevelekben részesültek. Oly jelenség ez, a mely az 1 Csánki I. 600, ι. 2 V. ö. a már említett Jean sacerdos de Olaszi nevét a homrogi főesperességben. Ha itt olaszról volna szó, a tizedlajstrom olasz írója bizonyára másképen írta volna a nevét ! 3 Ezt Róbert olmützi püspök a brünni romanusok számára 1231-ben kiállított oklevelében részletesen indokolja : Sed quia cives . . maxime erant Romani et linguam Morauorum vei Teutonicorum non intelligebant, ideo auctoritate nostra facta fuit capella sancti Nicolai et a nobis consecrata et dedimus eis Romanum sacerdotem, qui eorum linguas intelligeret. Cod. dipl. Moraviae II. 234. V. ö. Du Cange : Romanus. 4 Endlicher 536. 1.
