Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: I. Ferencz József † 561

az elháríthatatlan küzdelem, de egyszersmind a haladás útjain. Ës ime, a férfikora delelőjére érő uralkodó, a változott kor áramlatainak megértésével, hovatovább a maga becsületes lelkének sugallatából s egy áldásosabb környezet együttérzéséből és ösztönzéséből meríti uralkodói eszményeit és elhatározásának irányelveit. Korszakokban, melyek viaskodó új világeszmék zűrzavarában élnek, államokban, melyek külön jogokért és hegemóniáért való versengésben töltik kényszerű együttélésüket, népek között, melyek különféle nyelven beszélve más és más nemzeti múltért és eszményekért hevülnek : az uralkodás oly emberi egyéniséget látszik követelni, mely inkább fékezésre mint ösztönzésre, inkább a jelenleginek óvatos megtartására mint koczkázatos, merész átalakításokra, inkább egyensúlyozásra mint határozott pártállásra hajlik, s nem annyira érzelmekkel és indulatokkal s nem a nemzeti és politikai, hanem inkább a gazdasági és kulturális élet fejlesztésén dolgozik. Ilyen uralkodónak példányképe volt ö. Bölcs és jóságos, a ki lelkének és uralkodói hatalmának erejét mérséklettel párosítja, s egyszerre érzi lelkében a kormányzására rendelt népek iránt való szeretetét s a felelősség és meggyőződés parancsszavát. Es ha igaz, hogy a kor szüli a maga embereit, a maga kiválóságait. Ö korának valóban uralkodásra termett szülötte volt. S ha van nagyság a kötelesség hű teljesítésében, a fáradhatatlan őrállásban, a fenyegető szirtek szakadatlan elkerülését követelő hosszú, sike-