Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Hirlap - 535

TÖRTÉNETI IRODALOM. 535 munka folyik. — V. E. : Marczali Miklós erdélyi Vajda síremlékét mutatja be, kiegészítésül az ugyanezen folyóirat 1913. évi 280. lapján közölt ismertetéséhez s egyúttal helyesbíti az ott hibásan adott feliratot. •— Kemény Lajos : Műtörténeti adatokat közöl a kassai dóm XVIII. századi számadásaiból. A számadásokat 1761—1814-ig terjedő időről szólnak és azokból ötvösnek, képíróknak, hímzőknek és orgonagyártóknak kifizetett tételeket vesz ki. — A Szemle rovatban Téglás Istvánról és Lehoczky Tivadarról szóló megemlékezések mellett Embertani szakosztály a természettudományi társulat kebelében. A háború pusztításaiból, Felhívás és kérelem az Arch. Ért. olvasóihoz, végül Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat ülései czímen vannak közlemények. — Az Irodalom rovatban : A budapesti magyar királyi állami felső építő-ipariskola 1913. és 1914. évi szünidei felvételeit Eber László, Fabriczy Kornél, Kisebb dolgozatait Gerevich Tibor ismerteti, míg név nélkül : A franczia műemlékek irodalma és a háború czímén van pár soros közlemény. Δζ Újság. 1916. 154. sz. Takáts Sándor. A püspök-kapitányok s főpapok XVI—XVII. századi hadviseléséről, különösen Radonay Mátyás pécsi püspök dolgairól emlékezik. — 174. sz. Balogh Pál. Középeurópai háborúnk 1866-ban. ötven éve, hogy Poroszország (Itáliával szövetkezve) hadat üzent Ausztriának és a régi német Bund összes középállamainak. Ε háború következménye volt, hogy a régi Közép-Európa összeomlott. Ausztria megszűnt német hatalom lenni ; de kiegyezett Magyarországgal, s dualisztikus viszonyban a két állam együtt emelte a kettős monarchiát nagyhatalommá. — 177. sz. Takáts Sándor : Cs. és kir. bálok és színi előadások nálunk. Művelődéstörténeti adatok a XVIII. századból. Az udvari kamara kebelében külön bálkomisszáriusok működtek. Ezek igazgatták nemcsak Ausztriában, hanem Pozsonyban is, az ország akkori fővárosában a nyilvános bálok és színi előadások dolgát. — 184. sz. Balogh Pál : Benedek s a königgrdtzi nap. (1866—1916. júl. 3.) Visszaemlékezés az 1866-iki háborúra. •— 200. sz. Gonda Béla : Emlékezés a lissai tengeri csatára. (1866 július 20—1916. júl. 20.) 50 éves fordulója alkalmával a tengeri csatának rövid leírása. — 201. sz. Váradi Antal : Pest legrégibb temploma. A belvárosi plébániatemplomra, a ferencziek templomára vonatkozó történeti adatokat közöl. — 223. sz. Váradi Antal : Pesti utczák. Schmall munkájából merített adatok Pest régi utczáiról. — 237. sz. Takáts Sándor : Udvari költők. Szerző I. Lipót, I. József és III. Károly idejéből származó adatot közöl az udvari költőkre és történetírókra vonatkozólag ; a költők és történetírók tartását a Habsburgok bécsi udvartartásának szabályai írták elő. Budapesti Hírlap. 1916. 154. sz. Pékár Gyula: Régi virtus. (Ki volt a feldkirchi bravúr »névtelen« huszár-óbestere ?) Báró Marbot franczia tábornok emlékirataiból kivonatokat közöl a régi Blankenstein-huszároknak ama »névtelen« óbester-brigadérosáról, ki magyar huszárai val az ellenségen áttörve, Csehországba menekült, míg Jellasich marsai a Károly főherczeg-ulánosokkal és a Rosenberg-ulánosokkal letette a fegyvert. Kívánatos volna megtudni a nevét. —· 155. sz. Albánia czímmel rövid ismertetése Thallóczy Lajos nemrég megjelent munkájának. — 157. sz. Hendel Ödön : A feldkirchi bravúr magyar hőse. Pékár Gyula fenti czikke kapcsán kimutatja, hogy a feldkirchi hős gróf Wartensleben Nándor magyar óbester volt. Rövid vonásokban ismerteti szereplését, s családja magyarságáról egy episodot mond el.