Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Alkotmány - 531

TÖRTÉNETI IRODALOM. 531 tár adatai alapján tárgyalja a megyei nemesi felkelés szervezését 1809-ben. A megyei közgyűlés márcz. 2-án ugyanazon hó 27-ére tűzte ki a lustratiót. A nemesség a had részére 730 pozsonyi mérő búzát, 140 m. rozsot, 805 m. zabot és 949 m. tengerit ajánlott föl. Pénzben 4115 frt. folyt be, a mihez később újabb 372 frt. járult. A fölkelők száma 95 volt, a kiket a temesiekkel és aradiakkal egy ezredbe osztottak be. Ámbár Csekonics generális már máj. 10-ére táborba rendelte őket, a felszerelés nehézségei miatt csak 15-én indultak útnak. A lovasság már el is késett a győri csatából. A gyalogság, úgy látszik, részt vett benne. A függelék a lovasság tagjait név szerint is felsorolja. Szomorú szerzőnek az a megállapítása, hogy Lúgos részvételét a felkelésben nem állapíthatta meg a városi levéltárban végrehajtott selejtezés miatt. így pusztítják avatatlan kezek a levéltárak értékes anyagát ! Folyóiratszemle. Alkotmány. 1916. 146., 147. sz. kg. : Az angol katli. forradalom 1715-ben. Miután I. György Hannover-herczeg az angol trónt elfoglalta, kétes erkölcse miatt Skócziában a III. Jakab pártján levő férfiak alkalmasnak találták az időt a forradalomra. Ennek élére gróf Mar állott, a kinek semmi katonai tudása sem volt, azonkívül nagyon határozatlan volt. A trónkövetelő maga is megjelent hívei között. Azonban zárkózottsága nem volt hatással az ügyre, úgy hogy az angol és skót királyi hadak a felkelést elnyomták. Á felkelésben résztvett lordok közül kettőt lefejeztek. A parlament törvényt hozott, mely szerint mindenki, a ki magát katholikusnak vallja, besorozandó a hadseregbe. A katholikusokat minden hivatalból kizárták, nyilvános istentiszteletet nem tarthattak, papjaikat börtönbe vetették. Csak a XIX. század 30-as éveiben törölték el a katholikusok ellen hozott intézkedéseket. — 175., 177. sz. (tb.) Görgey jellemének kifejlődése czímű tanulmányban Görgey Istvánnak a M. T. Akadémia kiadásában megjelent munkája és Görgey Arthurnak itt közzétett levelei alapján megrajzolja Görgey jellemét. — 179. sz. Pethö Sándor : Max Nordau : Franczia államférfiak czímmel Nordaunak munkáját ismerteti, melyben Nordau a franczia közlélek evolutióját 1870-től fogva életrajzi vázlatokban jeleníti meg. — 182. sz. (tb.) Történeti jogunk földünkhöz. Vezérczikkben ír Karácsonyi János : »A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez stb.« cz. munkájáról. — (syd) : Berend Miklós Harcztéri Naplóját ismerteti. — 200. sz. (syd) : Andrássy, Bismarck, Crispi 1877-ben. Vezérczikk Fraknói Vilmosnak a Deutsche Revue júl. számában hasonló czímű munkájáról, melyben Fraknói a három hatalmas vezető államférfi tanácskozását ismerteti. — 220., 221. sz. Mauks Ernő : Az 1815-iki lengyel alkotmánylevél. A lengyel függetlenségi kérdés rövid történetét adja. I. Sándor czár 1815-ben európai nyomás alatt visszaállította a lengyel alkotmányt ; azonban ez az igazi alkotmányosságnak csak torzképe volt, a melyet I. Miklós czár 1830-ban hatalmi szóval újra fölfüggesztett. — 223. sz. Mauks 34*