Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477

488 GÁRDONYI ALBERT. a tanácsülések megtartását részletesen szabályozó rendeletet ad ki a kormányzóság, mely a következőket írja elő : A tanácstagok csupán akkor foglalhatják el helyüket, ha a polgármester leült. A városhoz intézett ügyiratokat a polgármester tanácsülésben köteles felbontani s a jegyző olvassa fel. A tanácsülések hivatalos előadója a jegyző, a tanácstagok nem tehetnek kezdeményező indítványt, de a tárgyhoz a polgármester engedélyével mindig hozzászólhatnak. A szavazást a legidősebb tanácsnok kezdi s szavazás közben nem szabad heszélni. A határozatot vagy ítéletet a szavazatok többsége értelmében a polgármester mondja ki s a kimondott határozat vagy ítélet csupán tanácsülésben változtatható meg. Az összes határozatok és ítéletek beirandók a jegyzőkönyvbe. A tanácsülés végeztével a tanácstagok csupán a polgármester után állhatnak fel helyükről s kor szerinti sorrendben hagyják el a tanácstermet. Hetenként a szükséghez mérten 3—4 tanácsülés tartandó, melyek alatt a felek meghallgatandók s a határozat csupán szavazás útján hozható meg. A tanácsülésekre az összes tanácstagok meghívandók, a polgármester senkit sem zárhat ki az ülésekről, ez csupán a kormányzóság rendelete alapján történhetik. Szívükre köti végül a kormányzóság, hogy a polgármester és tanácstagok kölcsönösen tiszteljék egymást. A kormányzóság mindenekelőtt az igazságszolgáltatási hatalmat ruházta át a városi tanácsra. Az igazságszolgáltatási hatalom polgári és büntető ügyekre egyaránt kiterjedt. Polgári ügyekben a tanács végérvényesen dönthetett s csupán a felek feílebezése esetén kellett az ügyet a kormányzóság elé terjeszteni ; büntető ügyekben azonban minden ítéletet a kormányzóság elé kellett terjeszteni, s csupán a kormányzóság jóváhagyása után volt az ítélet végrehajtható.1 A polgári ügyek közé tartoztak az adóssági és örökösödési ügyek, melyek a tanács munkakörének jelentősebb részét lekötötték s nem is annyira a közigazgatási ügyek, mint inkább a fentiek intézésében merült ki a tanács tevékenysége. A büntető perek vitelét és végrehajtását a tanácsra ruházta ugyan a kormányzóság, e téren azonban erős küzdelmet kellett folytatnia a katonai hatósággal, a mely ez ügyeket a saját elintézetlen beadványa fekszik a kormányzóságnál, holott a tanács elleni beadványokat azonnal elintézi a kormányzóság. 1 A kormányzóság, 1688 június 26-ikán s 1696 január 3-ikán kelt határozatai szerint.