Századok – 1916
Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477
BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 485. sében azon kifogással, hogy a budai polgárok között nincsenek a tisztségre alkalmas személyek, 4 tanácstag helyett csupán kettőt ajánl : Zaunack Jánost és Krempl Tóbiást. Ez utóbbi kinevezését is csak azon kikötéssel javasolja, hogy tanácsnokságának tartama alatt ne gyakorolhassa a mesterségét, mert ez összeférhetetlen. Krempl Tóbiás t. i. pék volt s a pékipar a tanács ellenőrzése alatt állott. Krempl tanácsnok lett, a kikötést azonban nem tartotta be, a miért sok baj volt vele. A kegyvesztett Bösinger az 1694. év végén ismét visszaszerezte a kormányzóság bizalmát, mert 1694 deczember 26-án Ungeren és Sautermeisteren kívül a kormányzóság őt is jelölte a polgármesteri állásra, a polgárság pedig 90 szavazattal — az Unger 3 és Sautermeister 4 szavazatával szemben — 1695 január 3-án megválasztotta. A jelölést egyenesen a kamara rendeletére intézhette a kormányzóság, mert a megerősítést is a szokástól eltérőleg az udvari kamara adta meg, a mint erről a kormányzóság 1695 márczius 28-án kelt leiratából értesülünk. Bösinger tehát ismét polgármesterré lett s polgármester maradt 1696-ban is, mialatt a tanács Bösinger Farkas Henrik festő, Schrotter György és Brentani Bernát kereskedők személyében új tagokkal szaporodott. 1696 deczember 31-én a kormányzóság Bösingert, Ungert és Sautermeistert jelölte a polgármesteri székre s a választás újból Bösingerre esett, a mi önhittségét nagymértékben fokozta úgy, hogy mind nehezebben fért meg a tanácstagokkal. Már 1696-ban is összeütközése volt Unger János és Krempl Tóbiás tanácsnokokkal s megtorlásul a kormányzóság 6 rajnai forint birsággal sújtotta. Súlyosabb vétséget követett el 1697-ben, a mi hosszas bonyodalmak kútforrása lett. Meghívta vacsorára Zaunack János tanácsnokot s vacsora után nagyobb társaság jelenlétében a szemére vetette, hogy számadásainak az elfogadását szándékosan halogatja.1 Zaunack nem vette fel a vitát s Bösinger mégis annyira elragadtatta magát, hogy öklével az arczába vágott, minek következtében Zaunack elvesztette az eszméletét s orrán-száján megindult a vér. A tanács a sértés orvoslásáért a kormányzósághoz fordult s ugyancsak a kormányzósághoz fordult Zaunack is. Súlyos elégtételt követeltek : nyilvános megkövetést, a városháza építésére fordítandó 50 rajnai tallér pénzbüntetést és 2 napi elzárást. Ámbár Bösinger részegségén kívül más mentőokot felhozni nem tudott, a kormányzóság még sem büntette olyan súlyosan, hanem a meg-1 Dass man Ihme seine Rechnungs-Absolutorium widerrechtlich aufhalte undt Ihn bey der Nasen herumbziehen angefangen.
