Századok – 1916

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444

470 GYALOKAY JENŐ. a es. kir. hadsereget. Katona korában legfeljebb egy lovasszázadot vezetett — a gyakorlótéren, s mégis sokan megbotránkoznak rajta, hogy a merőben új és még javában forrongó viszonyok közé került 30 éves fiatalember, nem tudott azonnal kifogástalanúl vezetni egy az ellenségénél számra is gyöngébb, annyiféle heterogén elemből még csak most formálódó hadtestet. Hol itt az igazság ? Sajnos, alig van ország, a melynek hírlapirodalma katonai dolgokban olyan járatlan, művelt közönsége pedig olyan kíméletlen és igazságtalan bíró lenne mint a mienk. Hadvezérek tettei fölött pálczát törni, bevett szokása nálunk olyanoknak is, a kik hadászattal és harczászattal soha sem foglalkozván, hadműveletek megbírálására sem lehetnek jogosítva. A hadvezetés a legsúlyosabb feladatok egyike, nem is lehet máról holnapra megtanulni. Ha olyan könnyen és hamarosan elsajátítható lenne, mint némelyek gondolják, akkor nem volna annyira ritka jelenség az igazi nagy hadvezér. Ne hozakodjunk minduntalan Napoleonnal elő. Az ő katonai lángelméje páratlanúl álló a világtörténelemben mind e mai napig s így nem is lehet azt, mások megbírálásánál, alapmértékűi vennünk. Különben maga Napoleon se lépett 1796-ban minden alapvető tanulmány és liadi tapasztalás nélkül az olasz harcztérre. Tábornagyjai is évekig járták a háború véres iskoláját, a míg végre olyan kiváló hadseregparancsnokokká váltak, a minőknek a császárság korszakában láttuk őket. Moltke, Hindenburg, emberöltőt meghaladó tanulás és gyakorlat árán lettek a legújabb kor ünnepelt hadverőivé. Miért rójjuk fel hát Görgeynek főbenjáró bűnéül, hogy leköszönt — háborúban részt nem vett — huszárfőhadnagyból egyszerre Napoleonná nem vedlett át ? Bizonyos, hogy Görgey, noha megvolt benne a hadvezéri képesség, nem lehetett már 1848 őszén egy önállóan működő hadsereg (vagy hadtest) vezetésére alkalmas, még úgy sem, ha jól szervezett megbízható csapatai vannak, mert akkor még ő maga is vezető kézre, megfelelő irányításra szorult. Természetes, hogy ez az irányítás az erre képtelen honvédelmi bizottmányból nem indulhatott ki. Görgey nem volt forradalmi természet s hidegebben számító, a fennálló nehézségeket latolgató ember létére nem is tudta magát a körülötte kavargó, cseppet sem reális alapon álló világba hamarosan beletalálni. A tanult katona, a fegyelemhez, rendhez szokott osztrák tiszt szemüvegén nézte