Századok – 1916

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444

GÖRGEY MINT HADVEZÉR. 449 s onnan a felső Hernád völgyébe vezető utat választotta. Ez volt a leghosszabb, de, Görgey számítása szerint, a legjárhatóbb is és így nagyobb hosszúságát a könnyebb és gyorsabb menetelés ellensúlyozhatta, s ezt az utat választva nem tartott attól, hogy két tűz közé szorulhat.1 Nem lehet feladatom, hogy a menet végrehajtását s a közbeeső harczokat részletezzem. Elég, ha annak felemlítésére szorítkozom, hogy a hadtest az ellenség, időjárás és terep támasztotta nehézségeket egyaránt derekasan leküzdötte s Görgey, a nyomában haladó osztrákokat jócskán megelőzve, februárius 6-án már Eperjesen állott. Itt azonban nagy hibát követett el. A helyett, hogy a Tiszától gyorsan visszavonuló Schlicket megtámadta volna, két napot töltött hiába Eperjesen ; viszont Klapka gyors előtörésébe az időközben hadseregparancsnokká kinevezett Dembinszki altábornagy szólott bele. így azután Schlick szerencsésen megszabadult attól a veszedelemtől, hogy Görgey és Klapka csapdába szorítják, a mi pedig vajmi könnyen beállhatott volna. A Görgey elé szabott hadászati feladat meg lett ugyan oldva, mert a két magyar hadtest februárius ίο-én Kassán egyesült, de a hadászati sikert a harczászati döntő csapás ezúttal sem tetőzte be. * A főváros eleste s a kormány Debreczenbe költözése után Görgey sokáig nem jutott olyan helyzetbe, hogy önálló hadműveleti tervvel állhatott volna elő. Erre csak a kápolnai csata után került a sor, a mikor a tavaszi támadóhadjárat megindítása szóba jött. De az, a mivel akkor Görgey előállott, nem annyira önálló terv, mint inkább Dembinszki és Vetter javaslatainak módosítása volt. Dembinszki ugyanis, négy hadtesstel, a szolnok—pesti vasútvonal irányában óhajtotta a főtámadást, a melyet egy hadtest a tiszafüred—hatvani műút mentén támogatott volna. 1 Görgey Arthur : »Életem és működésem Magyarországon.« I. 164. 1. — (Az eredeti német kiadás hamarjában nem áll rendelkezésemre s így kénytelen vagyok a Görgey István fordította magyar kiadást használni.) Breit szerint (»Magyarország függetlenségi harczának katonai története« II. 216. 1.) Görgey azért választotta a kerülő utat, hogy tovább működhessék önállóan. Ez azonban nem valószínű, mert kettőjük közül Klapka lévén rangban fiatalabb, nyilvánvaló, hogy az egyesült két hadtest parancsnoka csakis Görgey lehetett volna. Dembinszki fővezérségéről akkor még nem volt szó. Századok. 1916. VII—VIII. füzet. 29