Századok – 1916

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444

GÖRGEY MINT HADVEZÉR. 447 egyesítve is, gyönge volt, tisztán passiv védelemre pedig a győri állás nem alkalmas, mert délfelől könnyen megkerülhető, maguk a védőművek pedig nem hogy akkor, hanem még a következő nyáron sem voltak készen. Görgey első hadműveleti terve tehát pusztán elméleti megfontoláson alapult s nem számított a valóban fennállott helyi és erőviszonyokkal. Erről különben ő maga is meggyőződött, a mikor (deczember 19.) hadtestével Győrbe jutott, a melyet azután, egy héttel utóbb, harcz nélkül feladott s tovább hátrált a Vértes és pilisi hegységet elválasztó szaári horpadás felé. Görgey most vázolt tervének, valamint a kormány rákövetkező intézkedéseinek az volt még egyik nagy hibája, hogy Komárom várát az egyik is, a másik is úgy kihagyta a számításból, mintha nem is létezett volna. Pedig ez volt az egyetlen biztos alap, a melyre a Rába vonalától keletfelé hátráló felsődunai hadtest támaszkodhatott. Ezt a hibát annakidején már Rüstow is észrevette,1

újabban pedig Rónai-Horváth Jenő mutatott reá.2 * Mikor a felsődunai hadtest, a vértes-pilisi hegység vonalának feladása után, Perczel Mór megvert csapataival együtt a főváros alá hátrált, a kormány terve egy, ott vívandó, döntő csata volt. Ettől az eszmétől azonban hamarosan el is állott. Ugyanis Vetter tábornok, a ki a harcztéren időző Mészáros hadügyministert helyettesítette, tisztán látta, hogy a hadjárat további lehetősége attól függ, vájjon az országban szétszórt magyar hadak az új hadműveleti alapon, a Tiszán túl, idejekorán egyesülhetnek-e és hogy sikerül-e a fővárost megszálló Windisch-Graetzet a legrövidebb, pestszolnok-debreczeni, hadműveleti vonaltól valahogyan eltéríteni, vagy legalább is ebben az irányban várható újabb előrenyomulását késleltetni. Ez utóbbi feladat hárult Görgeyre, a kinek most már egy meglevő hadműveleti tervhez kellett alkalmazkodnia. Azt a parancsot kapta 3

t. i., hogy a Duna balpartján előre 1 Az 1848/49. magyar hadjárat története. I. 118. 1. 2 Az újabbkori hadviselés története. 412. 1. és Magyar hadikrónika. II. 499. 1. 3 1849 januárius 2.