Századok – 1916

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben 433

438 ANGYAL DÁVID. szerencsétlent, a ki eléggé meglakolt bűnéért.1

De társai is eleget szenvedtek ; mindamellett még aránylag jól jártak mindannyian. Mert ha végig tekintjük az ellenük intézett vádakat, megtaláljuk azokban a felségárulási pereknek szokásos anyagát : a társaság alkotását, a lázító iratokat, a forradalom gondolatát. Szerencséjük, hogy az emberséges tartományi biztos perüket a vármegyéhez utasította és nem a királyi táblához. Ha Németh János ügyigazgató kezébe kerülnek a Győrffy-társaságnak hamar elejtett forradalmi ábrándjai, a három vádlott ki nem kerülhette volna a hóhér pallosát. III. Zsarnóczay János és Mikola István Németh János kezébe jutottak. Igaz, hogy az ő vádlajstromuk változatosabb volt, mint a temesmegyei raboké. Zsarnóczay, vagy valódi nevén Jakál János, barsmegyei születésű ügyvéd, körülbelül 34 éves volt, midőn 1800 nyarán megismerkedett Mikola István táblai juratussal és Kiss Károly volt hadnagygyal. Zsarnóczay viselete mindezideig kifogástalan volt ; szegény családból származott, öcscsét maga nevelte sebésznek. Es neveltjét a katonai szolgálatban arany éremmel tüntették ki. De 1800 körül jövedelme már nagyon megcsappant, nehezen szerezte meg napi élelmét s új ismerősei vetekedtek vele a szegénységben. Kiss Károly mesterembereknél lakott albérletben Travy Krisztinával együtt, a kivel vadházasságban élt s a kinek már két gyermeke volt. Mikola István és Zsarnóczay közös szálláson laktak, itt beszélték meg a világ dolgait s körükbe vonták az egészen tanulatlan Kiss Károlyt. Mikola fiatalabb lehetett néhány évvel Zsarnóczaynál, II. József uralkodása alatt végezte iskoláit, de az ügyvédi vizsgát nem bírta letenni, a mi fokozta elégületlenségét a közállapotokkal. Mohón olvasta a felvilágosult irodalmat, már gyermekkora óta maga is irogatott verseket és prózai műveket. Barátja, Zsarnóczay, hálás közönsége volt Mikola iratainak. A perektől nem igen zaklatott ügyvéd ráért olvasgatni, forgatta a szabadkőműves könyvecskéket és a »Der entlarvte Priester« czímű füzetet. Ő maga is írt németül a papság, a főurak ellen néhány izgató iratot, melyekben különösen 1 Orsz. Levéltár Kanczellária. 1800, 4260; 1802, 7646, 9159; 1803, 3499, 10519 ; 1804, 7953 ; 1807, 7920, 7921, 6209 ; 1808, 3739, 5803, 8133, 9588.