Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság - 409

TÖRTÉNETI IRODALOM. 445 dato Lajos (Csató) erdélyi szökevény hosszú czikke az 1848 május 15-ikén tartott balázsfalvi oláh népgyűlés előzményeiről és lefolyásáról. Akadémiai Értesítő. Márczius. R. Kiss István : Mátyás király nádori törvénye. Kovachich érvelésével szemben a nádori törvények hitele mellett tör lándzsát. Szerinte Mátyás nádori törvénye nem is teremtett új jogállapotot, hanem csak a jogszokás írásba foglalása. — Szász Béla : Négy br. Jósika Miklós-levél. 1855, 1859, i860 és 1862-ből valók és Reinsberg Ottó báróhoz és feleségéhez vannak intézve. — Ferenczi Zoltán : Balassa Bálint és Ferencz haláláról Vizkeleti Tamás (f 1611) egykorú naplójában. A halál napját 1594 július 31-ikében állapítja meg. Április. Téglás Gábor : Daczia határpere a két Mocsiával. Domasewskyvel polemizálva, kifejti, hogy Moesia superior nem terjedt ki a Duna-Maros közére, sem Moesia inferior az Ölttói keletre fekvő területekre, hanem mind a két provinciát Daciától a Duna határolta el. Alkotmány. 1916. 107. szám. (tb.) Szekfü : >>Mit vétettem én? czímű munkájáról írt ismertetés. •— 110. szám. B. K. Tengeralattjárók Napoleon idejében. Németből fordított czikk. mely ben a XVIII. századbeli tengeralattjárók kísérleteit (különösen Fulton Róbert találmánya) ismerteti. -— 114. szám. Túri Béla A Széchenyi-Kossuth-probléma. Megkísérli e problémát más beállításban bemutatni, mint azt szokás. Feltárja, hogy a Sz.-K.-problémát nem mint ellentétest kell kezelni, hanem annak vizsgálatánál mindkét nagyságnak a nemzeti öntudatra, nemzeti mi voltunkra, egész nemzeti életünk vérkeringésének megindítására vonatkozó hatását kell megismernünk, s akkor meg tudjuk mérni Sz. és K. történeti nagyságát és értékét, a nélkül, hogy az egyiket a másiknál feltétlenül nagyobbnak akarná nyilvánítani. A Sz.-K.-probléma vizsgálatánál, épen mert történeti kérdés, nemzetfejlődésünk kérdése, a módszer is csak történeti lehet. Vagyis meg kell vizsgálni a két politika közti iránykülönbséget, elemeire lehet bontani őket, s jórészt meg lehet állapítani határaikat, melyekkel az események fejlődésére, a nemzeti élet előbbre vitelére befolytak. Szerző Sz. és K. politikáját tárgyalja, s megvilágítja a két politikai irány jellemző tulajdonait kimutatva, hogy történeti fejlődésünk egész a mai napig K. vagy Sz. politikájának elemeiből szívott-e többet magába ; következőleg, hogy nemzeti fejlődésünk melyik iránynyal lett congruensebb. Azt akarja e problémában megmutatni, hogy a történeti igazságok mindig relatív korukbeliek, nem szabad tehát abszolút mértéket és elméleti szempontot alkalmazni történelmi igazságok mérlegelésénél. — 122. szám. Pethö Sándor : Az irek. Írország múltjából és az angol zsarnok elnyomására vonatkozó adatokat közöl. — 132. szám. Történeti emlékezés. A névtelen czikk a királyi vá'rplébánia múltjára vonatkozó adatok. — 133. szám. Lelkes Nándor József ; Egy beszélő reliquia. A morva nép súlyos megadóztatásáról és a kuruczok 1705-iki morvaországi szerepléséről szól. Megemlékezik Maszelnik Márton hadnagyról, a ki jóllehet morva születésű, elhagyván szülőhazáját, erős kuruczczá lőn. Egy 1705-ből fennmaradt trencsén megyei irat dicsérettel halmozza el a hadnagyot. — 136. szám. (tb.) Az igazi Rákóczi. Ballagi Aladár legújabb munkájának ismertetése. Az Újság. 1916. in. szám. Váradi Antal: Pesti élet hajdan. Budapest XVIII. századi múltjából közöl adatokat. — 130. szám. Takáts Sándor : Kanizsay Dorottya. Geréb Péter, majd Perényi