Századok – 1916

Történeti irodalom - Lea; Homer: The day of the Saxon. Ism. Marczali Henrik 392

TÖRTÉNETI IRODALOM. 397^ közelebb a veszedelem. Japán tengeri hatalom, mint Anglia, de nagy szárazföldi sereggel is rendelkezik. Külön-külön a szász faj egyes részei nem is gondolhatnak sikeres védelemre, arra csak a tengerbíró birodalom fennállása képesíti valamennyit. Kelet-Ázsia alkalmat nyújt arra, hogy ismét néhány fontos politikai alapelvet kifejezzen és alkalmazzon. Mindent a lehető legegyszerűbb formulára igyekszik visszavinni. »Egy birodalom felépítése és fenntartása visszavezethető erre a két elvre : i. a nemzet katonai erejére, 2. más nemzetek katonai erejének semlegesítésére vagy felhasználására.« így jut el a szövetségek kérdéséhez. Ezeknek, felfogása szerint, elemi feltételei : Nem szabad szövetséget kötni oly állammal, mely valószínűbbé teszi a háborút és a háború által növeli erejét. Nem lehet szövetség oly nemzetek közt, melyeknek érdeke és terjeszkedési köre élesen összeütköző. Végre : a háború szerencsés kimenete esetén a szövetségesnek nem szabad oly hatalomra jutnia, hogy fegyvertársának politikai és gazdasági körét megzavarhatja. Ezeket az elveket alkalmazza Anglia japáni szövetségére, melyet helyesnek tartott az orosz megfékezésére, de helytelennek, a birodalom romlására vezetőnek a közvetlen czél elérése után. Japán most hatalmasabb a nagy óczeánon, mint Nagy-Britannia, sőt mint birodalmunk az Atlanti-óczeánon és Anglia megszűnt egyetlen szigeti nagyhatalom lenni. Japán hatalma India felé szorítja Oroszországot. Angliának mindkettő ellen egy természetes szövetségese volna : Khina. Japán csak úgy lehet Ázsia ura, ha maga alá veti a Nagy-óczeánt. Ez szükségkép összeütközésre vezeti nemcsak Angliával, hanem Amerikával is. Ε két országban hanyatló a katonai szellem, Japánban pedig mindenható. Ennek következései könnyen beláthatok. Japán és Oroszország a természetes szövetségesek, nem Anglia és Japán. India csak úgy tartható meg, ha Khina megerősödik. Oroszországnál abból indúl ki, milyen kicsiny lett a tudomány haladása által a világ. Az ősi harcznak Kelet és Nyugat között még élesebben kell kiújulnia. »Mukden még Arbela visszhangja.« A világ új politikai rendbehozásának következett be kora : oly háborús időszakra, mint a pún háborúké és Napóleoné volt, nyílik szomorú kilátásunk. Ázsia felébredt. Anglia pedig, Németországtól való félelmében, maga előtt titkolja Oroszország előretörését azon birtoka felé, melynek elvesztése még biztosabb pusztulása, mintha a német Angliába törne. Oroszország Ázsia is, Európa is. Mindkét földrészen ellenállhatatlanúl halad előre, pedig minden század elejét (hozzátehetjük, közepét is) nagy vereségei jelzik. (Narva, Austerlitz, Mukden.) A nemzetek, ép úgy, mint az egyesek, abban az irányban mozognak, a melyben legcsekélyebb