Századok – 1916

Értekezések - PELZ BÉLA: Rokkantellátás a hétéves háború után 369

ROKKANTELLÁTÁS A HÉTÉVES HÁBORÚ UTÁN. 3 77 hajlandó s erre még alkalmas rokkantakat. A királynő azonnal magáévá tette e tervet s a kivitellel Kempelen titkárt bízta meg. Kempelen s vele Kothmann, ki mint királyi biztos intézte a bácsi telepítéseket, rövidesen kidolgozták a tervezetet, a királynő jóváhagyta s 1763-ban ennek alapján a rokkantak telepítése meg is kezdődött. Kihirdették a rokkant házakban, kaszárnyákban s az azokon kívül tartózkodó invalidusoknak is tudomására hozták, hogy a kik hajlandók földmíveléssel foglalkozni, vagy valamilyen mesterséget folytatni, jelentkezzenek, mert a most folyó telepítéseknél a rokkantak előnyben részesülnek. Pozsony s Buda jelöltetett ki gyülekezőhelynek s csakhamar elindultak az első rokkant települők a bácsi telepek felé. Az utat hajón tették meg, melyet a kamara díjtalanul bocsátott rendelkezésükre s ellátásukról is a kamara gondoskodott a hosszú út alatt. Megérkezve rendeltetési helyükre, befogadásukra már készen állottak az előre megépített falvak, a hol már volt minden, csak a lakosságnak kellett még behurczolkodnia. Miután a telepesek jórésze előreláthatólag nem értett az építéshez, a kamara már előre felépítette a házakat. Ott pedig, a hol az építkezés még nem volt befejezve, addig is ideiglenes tömeglakásokban helyezték el a telepeseket. Minden telepes egy teljes jobbágytelket kapott azzal a különbséggel, hogy az iparosok csak belsőségeket kaptak, de viszont az ő teljes adómentességük tíz évig tartott, a többieké csak hat évig. Ezen idő letelte után tartoztak évi 3 forint adót fizetni, továbbá 24 robotnapot s más szolgálmányokat szabtak ki rájuk. A házhelyek 900 négyszögölnyi területet foglaltak el a hozzájuk tartozó kerttel együtt. A házat a kamara építette fel s szintén ingyen adta át a telepeseknek, miként a telket is. Egy nagyobb ház felépítése 53 forint 38 krajczárba, egy kisebb házé pedig 33 forint 45 krajczárba került. Ezenkívül kapott minden rokkant telepes a katonai kincstártól 36 forintot a legszükségesebb házi-és mezőgazdasági eszközök beszerzésére, továbbá kocsit, ekét, olcsó igavonó- és más házi állatokat, vetőmagot s az első évre szükséges élelmet. Az egyes telkek nagyságát 40, egyenként 1600 négyszögölnyi holdban állapították meg, ebből jó termőhelyeken 24, rossz termőhelyeken 32 volt szántóföld. Már az első évben több száz rokkant telepedett le a kamarai jószágokon s a következő esztendőkben e szám egyre növekedett.1 Az eszme életrevaló volt, a kivitel pon-1 O. L. Helyttan. o. : Miscellanca. f. 77. nr. 479. — Kincst.