Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

l8 DR. CSÁNKI D. AZ ÚJ MAGYAR ÉS Ú. N. KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. uralkodónak német-római császársága korából való, előbb leírt czímere — bár más elrendezésben, a Habsburgok különféle ország- és területi czímereit (köztük az akkor közvetetlenűl Magyarországhoz nem tartozott Erdély czímerét is) foglalja magában. A magyar korona azonban e czímernél már nem a szívpajzsra, hanem a kétfejű sas mellére helyezett nagyobbik pajzs felső vonalának közepére van helyezve. (A föntebbi, t. i. Mária Teréziától és I. Ferencztől eredő nagy pecséteknél alkalmazott czímeres belső keret e pecsétről már elmarad.) Mindebből világos, hogy a czímerkérdésnek Magyarországra nézve a kétfejű sason kivűl egy másik fájó pontja is volt, t. i. hogy a magyar királyság czímerébe olyan czímerek is keveredtek, a melyekhez Magyarországnak soha semmi köze sem volt, hanem inkább Ausztriának, illetve a németrómai, majd az osztrák császári, de egyszersmind a magyar királyi méltóságot is viselő Ausztriai vagy Habsburg-háznak. Ennek következtében a magyar királyság czímere olykor igen zavarossá, s a czímerek mögött rejlő, s az igényczímerek által jelzett országokra való történelmi joga homályossá és érthetetlenné vált. Ennek a zűrzavaros helyzetnek aztán, mikor 1867-ben és 1867 után az államjogi helyzet és a czímer tisztázására került a sor, az lett az eredménye, hogy az ország, illetve a király czímerében csupán a Magyarországhoz tényleg vagy (Ausztriával szemben) kimondott joggal tartozó országok vagy területek czímerei maradtak benne (a király czímerében a genealógiai szívpajzszsal), a többi, föntebb többször felsorolt, a Magyarország czímerében régebben benne volt magyar igényczímerek pedig mind kimaradtak abból, ületőleg — és ez volt a czímerkérdésnek harmadik fájó pontja — Magyarország teljes czímerével együtt benne maradtak »az osztrák császári államnak« 1836-ban újra megállapított, ú. n. nagy czímerében. A miből azt következtethették az osztrák államjogászok s utánuk a nyugateurópaiak is, hogy Magyarország az igényczímerek által jelzett országokra való jogát elvesztette, s az tulajdonképen az osztrák császárságé vagyis Ausztriáé, ellenben maga Magyarország, a hozzátartozó területekkel együtt benne foglaltatik az osztrák császárságban. Ez a »nagy«, igazán nagy osztrák állami czímer azonban 1867 után az ú. n. közös ügyek intézésével kapcsolatban nem használtatott. Ε czélra a szintén 1836-ban megállapított ú. n. közép osztrák császári birodalmi czímerhez (a benne