Századok – 1916

Értekezések - PELZ BÉLA: Rokkantellátás a hétéves háború után 369

370 PELZ BÉLA. adományozott e czélra s végrendeletében az adományt felemelte 322.000 forintra.1 Eleonóra császárné és Kollonics alapítványaival az invalidus alap csakhamar felszaporodott 500.000 forintra.2

Ebből azonban Kollonics 1702-ben ön hatalmulag elvett 250.000 forintot s társulva a német lovagrenddel, a Jászkúnság megvételére fordította. Utóda, Keresztély Ágost herczegprímás követelte a visszatérítést, de a német lovagrend az 500.000 forint vásárösszeg másik felét sem tudta kifizetni, nemhogy a rokkantalapnak visszatéríthette volna pénzét. így az egyetlen lehető megoldás az volt, hogy a rokkantalap a német lovagrend tartozását is kifizette s egyedüli birtokosa lett a Jászkunságnak.3 (1731.) Közben királyi rendeletre megkezdődött a rokkantház építése s miután az alapnak több készpénze nem volt, kölcsönpénzzel kellett a kiadásokat fedezni. így csakhamar 370.000 forint adósság terhelte az alapot, mely alig jövedelmezett valamit, az adósság után pedig 6% kamatot kellett fizetni.4 Ennek következtében a pesti rokkantház mindig pénzügyi zavarokkal küzködött s e küzködés akkor sem szűnt meg, midőn 1745-ben a jászkúnok önmegváltása folytán a rokkantalap ismét szabaddá lett, mert a katonai kincstár alapítványnak tekintette, melyhez hozzányúlni nem szabad, gyümölcsözetlenül hevertette s csak néha-néha juttatott belőle kamatmentes kölcsönöket egyes koronajószágoknak.5 Végre 1767-ben az Invaliden-Hof-Commission belátta ez állapot tarthatatlanságát s indítványára átadták a tőkét 5% kamatra a magyar udvari kamarának.6 A rokkantház építését 1716-ban kezdték meg s a gránátosutczai főépületet Martinelli építész 1727-ben fejezte be. A szárnyépületek később készültek el. Az épület egy nem szabályos négyszög, melynek hossza 100, szélessége 81 öl, háromemeletes, minden emeleten 47 ablakkal, van négy udvara, nyolcz kútja s 12.000 négyszögölnyi területet foglal el. Hozzája tartozott még az országút túlsó oldalán levő generális-kert és invalidus-temető.7 1 Schmall : Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. II. k. 74. 1. 2 O. L. Kincvt. o. Litt. Praes. Grassalkovich. 1767 ápr. 27. 3 Kele József : A Jászkúnság megváltása. Es ismertetése Illéssy Jánostól : Századok, 1904. 781. s kk. 11. 4 O. L. Kincst. o. : Litt. Praes. Grassalkovich. 1767 aug. 1. 5 U. o. : Exp. Cam. 1756 jan. 29. O. 12. és febr. 5. O. 9. 6 U. o. : Litt. Praes. Grassalkovich. 1767 aug. 1. 7 Rupp J. : Budapest lielyrajza. 274. 1.