Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I Megírta azt is,1 1362-ben Nagy Lajos miként szövetkezett az osztrákokkal, bajorokkal, tiroliakkal, lengyelekkel IV. Károly császár ellen. Ennek okát általában véve Erzsébet megsértésében keresték s ő is abban kereste, de az ellenséges viszonynak többi okát is földerítette. Két okból nevezte a küzdelmet Erzsébet háborújának ; először azért, mert a hadat Lajos az ő megsértése miatt izente meg ; s másodszor mivel Dalmácziát, melyet Erzsébet kormányzott s melynek jövedelme őt illette, meg kellett védeni a császár és az osztrák herczeg szövetkezése ellen. Azt hiszi, a királyné boszankod­hatott legjobban, hogy a hadizenet nem vezetett véron­tásra s hogy •— talán Kont Miklós nádor bölcsesége követ­keztében — az enyhe brünni békével végződött. — Erzsébet királyné és Kis Károly utolsó éveit egy értekezésben 2 beszélte el és sok tekintetben a nem eléggé bölcs királynét tette fele­lőssé Mária királyné szerencsétlensége miatt. Más értekezéseiben is Erzsébet királyné háborújának nevezi az 1362. évit,3 mikor IV. Károly az osztrák hercze­gekkel szövetkezett Lajos király szövetségese, az aquilejai patriarcha ellen 4 s így szakít azzal a hagyománynyal, hogy ezt a háborút s az anyakirályné megsértését, egyszerű határ­villongások okozták volna. A lengyelek, osztrákok, felső­bajorországiak, tiroliak, sőt a dánok is ezen kettős okból szövetkeztek a császár ellen ; de Pór kimutatta, hogy a háború ép oly kevéssé volt népszerű, mint maga Erzsébet királyné ; ütközetre nem is került a dolog, de a békét csak későn (1364 februárius 10-ikén) köthették meg. Pór azt hiszi, hogy Kont Miklós nádor hiúsította meg Erzsébet boszúterveit, melyek­nek reális czélja az volt, hogy Sziléziát más tartományokkal együtt visszacsatolják Lengyelországhoz. Sokkal szélesebben alapozta meg5 második tanulmányát 6 Nagy Lajosnak IV. Károly ellen 1369-ben kötött második szövetségéről, a melyet a király szintén édesanyja »örökségének«, Lengyel­országnak »állítólagos« érdekében indított meg és mind­végig (1373) a bajor Wittelsbachok érdekeinek megvédésére folytatott. 1 U. o. 1900. 289—308. és 385—397. 2 U. o. 1896. 129—147. 3 Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár elleni 1362-ben. Századok, 1900. 289—308., 385—397. 1. 4 Bővebben 1. Pór, Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai patriárchához. Budapest, 1900. 8-ad r. 45 lap. 5 Bevezetése 34 lapra terjed. 6 Az Anjouk és a Wittelsbachok. Budapest, 1907. 8-ad r. 67 lap.

Next

/
Thumbnails
Contents