Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uj Idők - 319

TÖRTÉNETI IRODALOM. 319 A történelmi tények bizonyságtétele szerint azonban Husz és az ő mozgalma nem közvetlen elődje sem a protestantizmusnak, sem a szabadgondolatnak. Wielif és Husz is hű és igaz katholikusok s történelmi nagyságuk abban van, hogy a katholicismust, megifjodva és megtisztítva, önnönerejéből igyekeztek önmaga fölé emelni. — Zoványi Jenő : Adatok a magyar Protestantismus múltjából czímen folytatja e folyóirat 1915. évi 5. füzetében megindult tanulmány-sorozatát : Fischer András anabaptista volta ; Tamás sárospataki plébános ; Az 1344-iki nagyváradi hitvita és Dévai Biró Mátyás ; Szegedi Kis István Czegléden ; Pótlások a Mélius Péter műveinek sorozatához czímek alatt közölvén értékes történelmi adatokat és megállapításokat. Református Szemle. 1916. évfolyam. 2—7. szám. Révész Imre : »Bod Péter mint történetíró.« A szerző e czímen nemsokára megjelenő tanulmányából, melyben Bod Péternek, a történetírónak jellemrajzát adja, ezúttal csak az első részt közli »Bod Péter történelmi felfogása« czímmel. Itt arra a végső megállapításra jut, hogy Bod Péter az igazság-eszmény elfogulatlan követésétől távol áll ugyan, de vannak egyéniségének és gondolkozásának olyan elemei is, a melyek e fogyatékosságát részben ellensúlyozzák. őszintesége és mértéktartása teszik különösen értékessé történelmi felfogását. Revista Teologica. 1915. 9—12. szám. Gruia : Trei episcopi vechi ai Oràzii Mari. Adatokat közöl, hogy Nagy-Váradon is voltak görög keleti püspökök : az első egy ismeretlen nevű »rácz lagyika«. kit a konstantinápolyi patriarcha küldött 1664-ben a bihari faluk meglátogatására, második az 1695-ben említett Efrem Veniamin nagyváradi és egri püspök, s harmadik »Christofor Péter váradi vladika«, ki 1710—1713 közt szerepelt. Soproni Napló. 1915. deczember 25. Nemess Ernő zászlós: Tizenhat hónap a viharok földjén. A 18. honvédezred krónikája az északi harcztéren vívott küzdelmeiről Biscupictól kezdve a San, majd Nida melléki, a kárpáti, újra a San, a Bug-melléki és volhyniai terepeken. — Payr Sándor : Laekner Kristóf tudós társasága. 1604. Lackner Kristól dr., a ki egy személyben gazda, katona, jogtudós, theológus, szónok, diplomata, paedagogus. drámaíró, rajzoló, várépítő és aranyműves, 14 évig volt Sopron polgármestere. Sopronban, Csepregen, Felsőmagyarország, Morvaország több iskolájában, Gráczban, Padovában, Sienában és Bolognában tanult, 12 műve jelent meg nyomtatásban, azonkívül kéziratok is maradtak utána. 1604-ben Foedus Studiosorum nevű tudós társaságot alapít, melynek egyetemet járt emberek, nemesek és városi tanácsosok lehettek tagjai ; mintáúl a Celtes Konrád alapította Sodalitas Litteraria Danubiana szolgált. Az értekező részletesen ismerteti az alapszabályokat, a gyűlések lefolyását, felsorolja a társaság tagjait. Az érdekes egyesület 70 évig állt fenn ; 1674-ben szűnt meg, mikor Kollonics érsek, akkor még bécsújhelyi püspök, az evangélikus templomot elfoglalta, a papot és tanítókat elűzte. Uj Idők. 7. szám. Az Eszterházyak képtára. Melier Simon »Az Eszterházy-képtár története« czímű könyve nyomán beszéli el a képtár történetét. 14. szám. Berend Miklós harcztéri naplója. Rövid ismertetés a könyvről, melynek nagy előnye, hogy a harcz színhelyén tett megfigyeléseket írja le. Egy fejezetet közöl belőle mutatóba. 15. szám. [Nádat Pál: Száz év előtt. Párhuzam a napoleoni